Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Stovring-Nielsen, Sonja: Egyházi textíliák restaurálása és egy különleges másolási technika példája
Ha ilyen textilt kell templomban tartani ez egyes használatbavételek közötti időszakokban, úgy ajánlatos szekrényben, megfelelő méretű lapos fiókban tárolni. Ha ez hely hiján nem lehetséges, akkor az akasztókat, amelyeken a palástok függeni fognak, egyedileg kell megtervezni és elkészíteni. Az oltárteritőket össze lehet tekercselni egy 25-30 cm átmérőjű csőbe és úgy a szekrénybe helyezni. Temetési zászló 1710-ből Tulajdonos: a herlufsholmi templom. Méret: magassága 2H0 cm, szélessége 178 cm. A temetési zászlók használata nemes emberek temetésén Dániában 1700 körül volt szokásos. Ezekről a temetési és emlékszertartásokról néhány leirás megmaradt, amelyekben megtudjuk, hogy ezeket a diszes zászlókat, mint "gyászzászlókat", "családi zászlókat", "vérzászlókat" és "feltámadási zászlókat" miképpen vitték körmenetben, majd azután elhelyezték az elhalt kápolnájában. Manderup Due ezredes temetéséről 1710-ből a herlufsholmi templomban három zászlót megőriztek. Ezek fecskefark alakú zászlók. Kettő közülük fekete vászonból készült másolat. Az eredeti zászló fekete selyemből készült, a család cimerével diszitve és egy felirattal, amely a selyemre arannyal van festve. Ennek a zászlónak az egyik oldalára egy fekete vászondarabot erősítettek, amely kétségtelenül egy korábbi, 1860 körüli restaurációból származik. A ráragasztott vászon könnyen eltávolithatő volt egy vékony fémkaparó segítségével. A zászló hátsó oldala vastag, fehéres ragasztóréteggel el volt csufitva. Ezt durva ecsetvonásokkal vitték fel, ennélfogva a festett diszités csak halványan látszott. A ragasztóanyag vegyi elemzése azt mutatta, hogy állati eredetű anyagból készült. Azért, hogy ezt el tudják távolítani, a zászlót egy nagy aluminium keretre helyezték, amelyen poliészter szövet volt. Az ilyen kereten a száritás gyorsan végrehajtható /3.fotó/. Ezt követően a zászlót részlegesen átitatták 25°C hőmérsékletű vizzel, amelybe vizlágyitót tettek. A mosás után a fehéres ecsetvonások még mindig látszottak, igy a mosást meg kellett ismételni. Ez alkalommal azonban 70°C hőmérsékletű vizet használtak, vizlágyitó nélkül. A zászló első oldalát ugyanilyen módon kezelték, és az most 158
