Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Velledits Lajos: Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban
VELLEDITS Lajos Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban összefoglalás - A középkori szárnyasoltárok tervezésének dokumentumaiból szinte semmi nem maradt ránk. A kérdés vizsgálatához az épitészek tervezési módszereit kell kiindulási pontul választanunk. A középkori tervrajzok olvashatósága a különböző hosszúságú szakaszok geometrikus összefüggésében rejlik. Egy távolságból - amely gyakran egy szabályos sokszög oldala - körző és vonalzó segítségével szerkesztették ki az épület fontos pontjait és a kövek profiljait. A módszert általánosnak tekinthetjük és megkísérelhetjük a Szepességben a 16. század elején megindult oltárépitő műhelyben nyomonkövetni. Elsőként a lőcsei főoltár fő pilléreinek profilját szerkeszthetjük meg, majd a profilhoz alkalmazott két, egymáshoz képest 45 fokkal elfordított négyzetünk segítségével, illetve továbbfejlesztésével négy pillér helyét tudjuk meghatározni az oromzat talpdeszkájánál vett metszeten. Hasonló módon határozhatjuk meg a kisszebeni Szt. Anna oltár predellájának és szekrényének legfontosabb méreteit. Egy restaurálás elindításához ma már szinte elengedhetetlen, hogy a ránk bizott müvekről ismereteket szerezzünk be. Ilyenkor kérdésekkel ostromoljuk a velünk együttműködő két legfontosabb területet - a művészettörténetet és a természettudományokat. A feltett kérdéseink egy időre elszakadnak a műtárgytól és olyan területen haladnak, ahol más szabályok hatnak, más módszerek érvényesülnek. A kutatások útjait annak a tudománynak a bevált módszerei határozzák meg, ahonnan éppen a szükséges információt várni lehet. 95
