Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Humor Izabella: 17. századi török íj, íjtegez és nyílvesszők restaurálása

Utána az ij minden részét - a felpergő festékek alatt is - átecse7

teltük 2 %-os Nipaginos alkohollal, tisztitás és a földtől származó esetleges baktériumok fertőtlenitése végett.

Fertőtlenités után a felpergő részeket vizahólyag halenyv tampo- nálásával a felületre ragasztott cigarettapapíron keresztül visz- szaragasztottuk.

A rétegek /szaru, fa, in/ ragasztásai részben elengedtek, részben szét kellett választanunk, hogy szabaddá tegyük a farészeket. A fa az ij hajlékony középső része, amely hordozó anyagul szolgál. Megoldása érdekes; az ij készitésénél ugyanis a teljes forma kialakítása után az ijat három darabra fűrészelik. A fürészelést az ij lapjára merőlegesen elnyújtott V alakban végzik, az ij rugalmas karjainak és a középső markolati rész elválasztásának céljából. Erre, feltevéseink szerint, azért volt szükség, hogy az 1,2 m hosz- szu faanyag mozgását /nedvességre és hőmérsékletre/ csökkentsék. A bevágás feltehetőleg megkönnyitette a fa áthajlását felajzáskor.

A bevágás az ij erejét nem befolyásolja. A hajlós karok merev karokba való átmenete az ij külső oldalán lassan emelkedő bakhát utján történt és a belül rugalmas in felragasztása- szinte a hurbe- akasztőig nyúlik. Mind a szaru, mind az in oldaláról a ragasztási felület megnövelése céljából, egy erre a célra készitett huzó-ár- kolóval volt előkészítve. Ugyanezt a felületnövelő árkolást találjuk a szaru belső felén.. A háború előtti kiállításon az ijat a korábban kettészakadt, fele hosszúságú ideggel felajzatlan formájában mint felajzott ijat mutatták be és az igy helytelenül összehúzott karok hosszú időn keresztül.erős feszítésnek voltak kitéve. Minthogy a karok erőssége nem egyforma, a feszítést sem egyformán birták. A sérülés pillanatában kapott ütés a karokat még jobban összerántotta, amitől az egyik kar eltörött, a másik köralakban összehuzódott, feltehetően erős hő hatására, ami a hiányzó inszakaszt is elpusztította. A megmaradó in végei erősen összezsugorodtak, a végéhez közelebb eső szakasz elenyvesedett. Ezen az oldalon a merevkaron lévő festés is besötétedett, a hurakasztó bőrbélése eltűnt és a szaruboritás festése is szinte teljesen elpusztult.

Az ütés pillanatában a merevebb oldalról lepattanó szaru /a- mely jobb állapotban maradt meg/ megőrizte az ij felajzatlan állapotának eredeti ivét. Későbbiekben ennek a formának az alapján egy