Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Humor Izabella: 17. századi török íj, íjtegez és nyílvesszők restaurálása
prést készítettünk, hogy a többi elvetemedett szaru,illetve farészeket nedvesítés után erre a formára kényszeritsük vissza. A prést vastag /3,6 cm/ fenyő deszkából készítettük, melyet a szaru ivén a domború szaru és az ijon elhelyezett in plasztikájának megfelelően kireszeltünk, majd puha filcből készült csikókkal béleltünk ki. A fáról és a szarulemezekről a régi enyvezés nyomait langyos vízzel történő felpuhítás után eltávolitottuk. Az elvetemedett farészeket nedvesítés után az elkészített présbe helyeztük, hogy az eredeti formába visszakényszeritsük. Mintegy 24 órás préselés után következett a fa és a szarurészek ragasztása. 0 A ragasztásokat az eltört részeknél epoxigyantával az ere9 deti ragasztások helyén bőrenyvvel végeztük, melybe fertőtlenítés céljából kevés Nipagint kevertünk. A munka pontossága miatt a ragasztott felületek összeillesztése először kis szoritók segítségével történt, bőrözött, filcezett fa lapokból készült alátétek, a festett részeknél szilikon papír segítségével. Mintegy három órai száradás után helyeztük a nagy présbe, hogy a megfelelő formába kényszerítve száradjanak tovább. A préselés egy hétig tartott. Az ij "orrá"-nak elveszett darabjait analóg darab segítségével készítettük el, az eredeti fa szerkezetével hasonló jellegű jávorfából. A hiányzó inszakasz pótlását uj, újonnan kikészített indarab beépítésével végeztük el. A honfoglaláskori ij rekonstrukciójánál a felhasznált inat cserzés nélkül, csupán a száradás közbeni többszöri tördeléssel készítették elő a felhasználásra. Ez egyrészt igen hosszadalmas /kb. 6 hónap/, másrészt kockázatos vállalkozás lett volna. Nem tehettük ki a műtárggyal egybeépítendő int egy esetleges rothadás veszélyének. Minthogy az in cserzésével kapcsolatban semmiféle irodalmi a- datunk nem volt, a budapesti Műszaki Egyetem Analitikai Tanszékén kértünk segítséget. Az in jellegéből kiindulva, sózásra, vagy tim- sós cserzésre gondoltunk, ezért a jellegzetes szervetlen anyagok jelenlétének és mennyiségének meghatározását kértük. A spektrofotometriás vizsgálat eredménye szerint inunk 0,53 %-ban tartalmaz 4a-t, 0,28 %-ban K-t, 0,73 %-ban Ca-t; Al-ot pedig egyáltalán nem találtak, összehasonlítva a kezeletlen állati innal, annak Na tar45
