Múzeumi műtárgyvédelem 10., 1982 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A X. Országos Restaurátor Konferencia (1983. december 12-14.) alkalmából elhangzott előadások - Kisterenyei Ervin: A kiszombori rotunda középkori falképeinek restaurálása, 1982-1983
A História Domus feljegyzéséből tudjuk, hogy a Barth Ferenc- Zólyomi-Zillich-féle üvegablak már készen volt, amikor a freskók előkerültek, igy került sor annak beépítésére, ami részben elrombolta az eredeti ablakot. Az különös szerencse, hogy ezek után mindkét oldalon kisebb szakaszon megtaláltuk azt a pontot, ahonnan az eredeti ablakrézsü, illetve annak félkörös lezáródása indult. Az ablak szélessége, jelenleg kb. 64 cm. Az ablaknyilás is szélesebb valamivel, mint a többi. Ennek oka, hogy a rotunda falazata szinte az ablak tengelyében egykor megrepedt, szétnyilt, ezt téglatörmelékkel töltötték fel. A helyreállitás során figyelembe kellett venni az igy kialakult méreteket * Többek között ez a 64 cm széles felület lehetett oka annak a feltételezésnek, hogy az ablak helyén is lehetett egykor ábrázolás. A feltárás után ezt el kellett vetni. Az 1939-es feltárás gyakorlatilag csak a freskók felületére korlátozódott. Sem a freskók alatti, sem az azok feletti alapvakolat nem került akkor feltárásra. Az OMF fotótárában őrzött felvételeken látszik is a képfelület alatt az a meghúzott vonal, amelyik kijelöli a feltárásra került felület határait A képmezö felett, pontosabban az eddig antiochiai Szt. Margitnak /?/ is meghatározott figura felett a barokk korban átalakított - vakárkádokban azok ivét követő mintegy 2 cm széles vörös csikozás került eló. Ennek a festésnek lecseppent nyomait lehetett megfigyelni az alatta levő kép alapvakolatán. Ez a jelentéktelennek tűnő megfigyelés felveti annak a lehetőségét is, hogy a jelenleginél több periódus létezésével számoljunk. Mig korábban Nikássy megfigyelésére támaszkodva csak a "Veronika" kompozíciót tekintették későbbinek, jelenleg megállapítható, hogy az ablaktól balra levő első figura /a/ képviselheti a legkorábbi periódust, feltehetőleg ezzel egyidős a felette levő vakárkádok diszitő festése is. Ezzel egyidőben, hasonló technikával esetleg az egész jelenlegi freskófelület helyén egy elpusztult vagy valamilyen oknál fogva eltávolitott kompozició lehetett. Ennek egy figuráját a későbbi freskóba szinte átalakitás nélkül beépítették, olyannyira, hogy a lóhere ivü fülkét is tovább folytatta az uj kompozició festője, most már freskó technikában. A jelenlegi négyfigurás kompozíciót felező festett oszlop vonalában különül el a két részlet - ami nem jelenti azt, hogy két különböző képről van szó. Már említettem, a keretező ornamentika nagyon pontosan tagolja az ábrázolásokat. 316
