Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Janovich István: A kőszegi kiszáradt óriás gesztenyefa állagmegóvása : tanulmányterv
JANOVICH István A kőszegi kiszáradt óriásgesztenyefa állagmegóvása (Tanulmányterv) I. A fa állapota Az 1981. julius 30-i, illetve október 22-i helyszíni szemlék, valamint az illetékesekkel folytatott megbeszélések alapján, az alábbi elváltozásokat állapítottam meg. 1. Fizikai elváltozások Az anyagban lejátszódott biológiai károsodás miatt - mely feltehetően közvetlenül a kiszáradás után igen intenzivvé vált, hisz a fa elhalását is zömében ez okozta - a kényszerű kivágás u- tán két nagyobb és egy kisebb részre vált szét a földön. A tör^s gyökérfelőli végén további két, kisebb rész is levált. A gesztenyefa volt törzsének mintegy egytizedén az eredeti héjkéreg még megtalálható. A fa külső felülete - leszámítva azt a részt melyen fekszik, s igy az nem vizsgálható - viszonylag teljesen épnek tűnik. A szétvált darabokat a konzerválóanyag felvételszükséglete miatt mértük. /A két hozzáférhető elemet "A" és "B"-elem elnevezéssel ellátva az 1-es ábra is bemutatja./ A gyökérfelőli részen majdnem 90 %tos a károsodás, a felső vágási felszínen viszont a szövetek mintegy 60 %-a ép. 2. Biológiai elváltozások, károsodások a/ A farontó gombák kártétele: Jelentős. A gyűjtött és vizsgált minták alapján az alábbiak állapíthatók meg. A fatörzs állományának romlása a gyökérfelőli fertőzés után a törzs középponti szöveteitől, belülről kifelé indult meg. Ebben a régióban barna és köbös korhadás tapasztalható. A faanyag részben por- lik, részben hasábosán esik szét. E kártétel mértéke - a rönk különféle pontjain - más és más, s a 15-25 cm-es rétegvastagság között 51
