Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Janovich István: A kőszegi kiszáradt óriás gesztenyefa állagmegóvása : tanulmányterv

változik. Az ilyen módon károsodott szövetállomány könnyedén le­választható az alatta lévő rétegről, mert a szövetek az évgyű­rűk mentén, annak határrétegeinél válnak szét. Itt legyezőszerü- en terjedő, fehér hifaszövedékek futnak. A fatörzs végeitől mért középtávolsága tájékán; kb. öt méterre azoktól; az üreges részben, felül, ott ahol a legkevesebb fény hatol be a széthasadt fába, nyirkosabb szöveti felületet lehetett kitapintani. Innen kb. 10 centiméterre a felső vágásfelülét fe­lé, gomba termőtestet találtam. A vizsgálat kiderítette, hogy ez a fehér jellegzetes sárga sávszélü, zöldesbarna szemölcsös ter­mőtest a pincegombáé! /Coniophora cerebella./ Az előbb leirt hi- fakötegek vizsgálata is ezt bizonyította, hogy ezek a gombafaj fonalai. A fatörzs földfelüli végéhez közel olyan anyagot - leromlott fa­anyagot - találtam, mely belül sárgás-világosbarna szinü, illet­ve fehér volt. A fajra utaló termőtestet itt sehol nem találtam meg. A leirt tünetekből viszont, elsősorban az un. hasadtlemezü gomba /Schizophyllum commune/ jelenlévő és folyamatos károsítá­sára lehet következtetni. A törzs felső vágási felületének közelében heverő ágtöredékeken a mindenütt gyakori kis dücskőgomba /Panus stypticus /Bull./Fr./ tenyészik. b/ A farontó rovarok kártétele: A faanyag tüzetes vizsgálata, többhelyütt történt megbontása sem tárt fel olyan járatrendszereket, melyekből arra lehetett vol­na következtetni, hogy az anyagban jelenleg is aktiv farontó rova­rok tenyésznek. Az is igaz ugyan, hogy a vizsgálat lefolytatásának idején már az imágók /kifejlett rovarok/ jelentkezése igen ritka, ám akkor is friss rágási nyomokat feltétlenül meg lehetett volna figyelni, de ez sem volt, sehol sem fellelhető. A gesztenyefa felületének vizsgálatából ugyanakkor kiderült, hogy a röpnyilások elhelyezkedése és jellege alapján, korábban az anyag­ban tömegesen élt a középhegységi, erdőszéli kártevők közül a kék korongcincér /Callidum violaceum L/. A fehérkorhasztógomba által megtámadott földközeli törzsvégen, igen kicsiny, egy-két milliméteres átmérőjű röpnyilással, ép fa­52

Next

/
Thumbnails
Contents