Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Morgós András: Fa műtárgyak kezelése, I. : Faanyagok kezelése folyadékokkal, az átitatás elmélete és eljárásai
3. Az átitatás eljárásai A műtárgyvédelemben az átitatási eljárásokat csoportosíthatjuk a folyamatot létrehozó ok szerint, igy megkülönböztetünk:- Kapilláris erő hatásán alapuló eljárásokat /ecsetelés, permetezés, bemártás, áztatás, fürösztés, elmerités, lásd 3.1./.- Külső mesterségesen létrehozott erő hatásán alapuló eljárásokat /vákuumimpregnálás, nyomás alatti átitatás, lásd 3.2. és 3.3. /- Diffúzión alapuló eljárásokat /oldószercserés átitatás, lásd 3.4. / . 14 3.1. Kapilláris hatáson alapuló éli árások A kapilláris hatáson alapuló eljárások két csoportba sorolhatók: Ecsetelési permetezés, bemártás /lásd 3.1.1./ - a kezelőszer felvételéhez csak annyi folyadék áll rendelkezésre, amennyi a kezelés során a felületen marad, a behatolás nagyrészt a munkaművelet végrehajtása után történik. Aztatás, fürösztés, elmerités /lásd 3.1.2./ . a kezelőszer-felvétel az egész kezelés alatt folyamatos. Ezen eljárások mindkét csoportjában a behatolás elsősorban a kapilláris erőt meghatározó tulajdonságoktól függ. Ha a kapillárisban a folyadék mozgása a nehézségi erővel egyező irányú, az gyorsitja a behatolást. A kapilláris hatáson alapuló eljárások e- redményességének előfeltétele, hogy a levegős távozhasson a fából. A gyakorlatban az eredményesség fokozása érdekében csökkenteni kell az oldószernek a felületről való elpárolgását, mig az oldat teljesen be nem szivódik a fába. 14 3.1.1. Ecsetelés, permetezés, bemártás A kezelőszer-felvételt azok a tényezők határozzák meg, amelyek a kezeléssel a felületre vihető folyadékmennyiséget befolyásolj ák:- a felület me ginünk á Its ága /durva-finom/- a felület tisztasága /szennyezett, poros, zsiros/- kisebb a jelentősége ebből a szempontból a fafajnak, az évgyürü- zetnek, a nedvességtartalomnak- a felület helyzete a kezelés alatt és közvetlenül utána /ferde, függőleges - lecsorog a folyadék mielőtt felszívódna/ 219
