Múzeumi műtárgyvédelem 9., 1981 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Báthy Géza: Egy római kori bronztál restaurálása a felszínbe simuló alálapolás módszerével
a talpgyürünél mértünk. Utóbbi épen maradt részének vastagsága 2 mm, magassága 9 mm, átmérője 10,5 cm. A tál pereme 2,3 cm szélességben hajlik ki vizszintesen, külT ső szélén 2,8-3,5 mm-re vastagszik. Ez a méret az egész tárgy legnagyobb falvastagság-mérete. A tál sérült oldalánál a perem is eltörött. Itt vetemedés, deformáció miatt függőleges irányban 2-3, vízszintesen 1-2 cm-re távolodott el egymástól az iv két vége. Csak a jelentős rugalmas erő legyőzésével lehetett összeilleszteni ideiglenesen a két törésfelületet. Az edény fala ezen az oldalán a kerület kb. egyharmad részén kitörött, 60-70 töredékből került restaurálásra. A 9,5 cm átmérőjű kerek fenéklemez egy nagyobb és több kisebb töredékét a tálból kitörve találták az ásatáson. Széle - ahol eredetileg a talpgyürühöz csatlakozott - a megmunkálás technikájából következően 0,2-0,3 mm-re elvékonyodott. Megfigyeléseink szerint a tárgyat két darabból készítették, összedolgozásuk a talpgyürünél történt. Erre utaló jelek: 1. A tál oldalának és a fenéklemeznek találkozásánál a két lemez hengeresen egymásba csúszik és az összedolgozásnál eggyévá- ló hengeres érintkezés alkotja a 9 mm magas és 2 mm vastagságban körbefutó talpgyürüt. A tál belseje felől jól látható a fenti ösz- szedolgozásra utaló körbefutó V-alaku barázda a talpgyürü vonalában . A két tag egybedolgozása a felhevitett anyagok erős összenyomása- kalapálása révén történhetett, mint .ahogy ez a nagyobb falvastagságú római kori öntött-esztergáit tálak fenékdarabjainak illesztésénél szokásos volt. Alkalmazhattak lágyforrasztást is, de mivel makroszkópos forrasznyomokat nem találtunk, ebben az i- rányban nem kutattunk tovább. 2. Feltételezésünket, miszerint a tárgyat két darabból /oldal- és fenéklemez/ állították össze, megerősítette az MTA Izotóp Intézetében elvégzett röntgenfluoreszcens vizsgálat is /l. 2 ábra/. A fenék és a perem anyagának spektrumát összevetve az 6- lom- és cinkcsucsok eltérése figyelhető meg. /Ez esetleg az anyag inhomogenitásából is adódhat, meggyőző bizonyítékot a nyomelemek további meghatározása jelentene./ 20
