Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Rácz Jenő: Az Esterházy Kincstár XVII. századi keresztórájának restaurálása

Baillie G. H. : "Wachmakers and Clockmakers in the World" cimü szakmunkájában viszont a mesterre és munkáira vonatkozóan az alábbiakat olvashattam:

"Ebher Isaac Steyer*^ 1617-mid 17 c.

Wood and sil. (ver) Crucifix clock. Feill coll. (ection)

Stackfreed Str. (ayking) wach. Ilbert coll. (ection)"

A szűkszavú közlésből kiderült, hogy mesterünk (feltételezve a névből, az óra hozzávetőleges korából, a mü tipusából, hogy egy személyről van szó) az osztrák városkában dolgozott. Legalábbis a szerző erre a következtetésre jutott, nyilván az órák szignaturája adataiból. A restaurált óra jelzése viszont munkásságának szempontjából fontos, uj (idáig sehol nem publikált) adatot szolgáltatott.

A szakirodalom még egy (Baillie által nem közölt) órát ismer Isaac Ebherttől, amelyet a müncheni Bayerisches Nationalmuseum őriz. Mesterjele (névrövidités) I-SEB Steyer (1650 körül készült). Ez utóbbi külső alakra és a megmunkálások bizonyos részleteiben sok hasonlóságot mutat az Esterházy gyűjtemény E. 63. 1. ltsz. már leirt darabjával. A prágai óramuzeum is őriz egy Ebherttel kapcsolatba hozható müvet, mely az órák harmadik csoportját képviseli (tehát felépités szerint rokon a restaurált órával). Mesterjele "ENNS-DK" feloldatlan. De a kereszt jobb és bal oldalán elhelyezett Mária és János szobrocskája hasonló öntőmintából származik, mint a müncheni példányok, Írja a cseh szakkatalógus. ^

Óránk stílusra (a fűrészelt, profilgyaluval és faragással kialakított architektonikus elemek) alapján a korai barokk ízlést képviseli. A keresztvégek kialakítása liliomszerü. Szerkezeti felépítése folytán a kisebb óramüvek közé tartozik (alig nagyobb, mint a XVII. század első felében készült nyakban viselhető órák). ® Orsójáratu gátlómüve kerekes billegővel van ellátva. Rugóerejének egyenletes átadását nem biztosítja külön mechanizmus (pl. kiegyenlítő csiga vagy rugósfék), de hogy az erőhatás mégis hozzávetőlegesen egyenletes legyen, a rugótengellyel (felhúzó) fogaskerék utján kapcsolódó másik kerék egy szakasza vágatlan maradt, mely által a rugót sem teljesen le, sem feltekeredni nem engedi (kiiktatva az erődiagrammon ábrázolt nem kívánatos kezdeti és vég szakaszt).

A járat finom beszabályozását disznósörte végzi, egy vezetó'kar segítségével. Ütőszerkezete csak az egész órákat üti 1-től 12-ig.

Az órásmester által díszíthető felület főleg az óra hátsó lemezén kínálta magát. Felhúzáskor, igazításkor ezt a felületet látjuk. A mi óránk is itt a legdíszesebb, bár a szerkezeten belül is szép a csavarok kiképzése, díszesre fűrészelt az ütőmü zárókarja (lemeze). A hátsó lap tűzben aranyozott sárgarézlemez, rajta foglalnak helyet a billegő védőlapja, az oldalt megszélesitett szabályozókar, amelyek áttört és vésett indákká, bimbókká és virágokká vannak alakítva. Mellettük a felhuzótüskék, csavarok, fogaskerekek és ütőkalapács kékre visszaeresztett*7 acélfelületei tetszetős szinhatást adnak, amely nemcsak a díszítést, hanem a korrózió elleni védelmet is szolgálta, Baillie a mester működését 1617-től a század közepéig tartja valószínűnek. A fentebb leirt forma, díszítés, a vésett számjegyek és a jelzés vésett betűtípusai, valamint a szerkezet kialakítása, egy szélesebb körben kiterjeszthető összehasonlító vizsgálatot kívánt meg, melynek alapján a szakirodalomban előforduló hasonló példák70