Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Koncz Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása

nehézkesebb, a német gótika egyes sajátosságai még tovább élnek benne.

Az itáliai reneszánsz könyvművészet elegáns, finom példányaihoz csak igen kevés hasonlatos kötés készült német területen. A német könyvkötészet korabeli kiemelkedő alakja, Jacob Krause (1526-1585) a császári udvar mestere, aki egyéni Ízléssel komponálja diszitményeit.

Ez a könyvkötés-diszitő stilus tovább él még III. Frigyes uralkodása idején (1559-1576), ettől függetlenül, az újabb francia és itáliai technikák és diszitmények terjesztőjeként is jelentős Krause és követői tevékenysége. Természetesen ekkor már a zseniális Grolier kötéseit is kezdik utánozni. A német kultúrkörben és kulturális-gazdasági, vallási vonzásterületein, a nyomdászatban, a tipográfiában, és a könyvkötésben is igen hosszú ideig élnek e kor stilusjegyei. Az osztrák, cseh és magyar könyv- kötészetben valósággal konzerválódtak a német reneszánsz és korabarokk diszitőelemei. Fitz József utal rá, hogy kőszegi könyvkötéseken egy évszázad múltán is Krause stílusára ismerünk, illetve annak utánzására.

Tárgyunkra, a Bakonyi Muzeum példányának kötésére felületes megítéléssel a fenti időszak stilusjellemzői állnak. A diszitmények tüzetesebb megfigyelésével azonban későbbi korra utaló jegyeket találunk. A kötés bélyegzői alapján lehet 17. századi és közép-európai, sőt magyarországi is. Különösen figyelemreméltó kötésünkön a gránátalma-motívum ! Azonosítható az előzékpapiros vízjele, s az ellenkasirozáson szereplő kézírás hozzávetőleges kora, melyek megközelítő támpontot adnak a kötés idejének meghatározásához.

Amennyiben a fenti feltételezés beigazolódik, akkor a könyvet természetesen krudában vásárolták meg és hozatták a köttetés helyére. Ez a beszerzési forma gyakori volt, érthetően, hiszen egy szépen díszített egészbőr kötés ára gyakran megközelítette, vagy olykor meg is haladhatta a kruda árát. A könyvet vásárló tulajdonos, akár egyetemi, akár magán- könyvtár, saját Ízlése szerint a maga költségére köttethette be.

Könyvünk bőrkötésének díszítését konkrétan elemezve a következő jellemzést adhatjuk. Habár a barka erősen kopott, s a bőr kiszáradása következtében ellaposodott - ezért a görgetős diszitmény folyamatos, teljes rajzát nem találhatjuk meg sehol -, rajzban rekonstruáltam a kompozíciót, illetve az egyes diszitőelemeket.

A táblák szélén kettős vonalkeret fut körbe, egvenkent négy-négy léniával nyomtatták. A táblamezőt harmadolva, egy szintén négyléniás belső keretsáv is van, melynek sarkaiból a tábla sarkaihoz négyléniás osztóvonal fut, ami által kazettaszerü osztás alakul ki. A belső kazettában egy kisebb mezőt határol egy kétléniás keretezés. A külső kazettát három sor görgetővei nyomott futómustra tölti ki; a belső az alapján és a tetején kettő, oldalról egy-egy sor. A kettős vonallal határolt belső mezők kitöltése az arc- és a háttáblán eltérő. Mindkettőn szerepel egy negyedköriv átfogóju háromszög-bélyegző, íves átfogóján finom fogazottság, ennek variálásához a hátsó táblán még egy bélvegződisz társul, melynek foltja lándzsahegy alakú.

A diszitmények között a legszebb a görgető vésete; négyféle virágfej két különböző gránátalma-virág, árvácska és szekfü) iveit ágakkal, levelekkel összekötött mustrája. A gerincmező diszitetlen, csupán a valódi bordák mentén, illetve lábnál és fejnél préseltek be három-három léniát. Egykor a szerszámokat csak közepes erővel préselhették, mivel a diszit-