Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Koncz Pál: Egy 1567-es wittenbergi Luther-biblia restaurálása

Hans (Johann) Lufit teljes Ó- és Ujtestamentum kiadásai közül a 8., az 1548-ban kiadott Biblia lényeges .változtatás nélkül, azonos szedéssel még további hét kiadást ért meg: 1550, 1555, 1557, 1558, 1560, 1563 és 1567. Tehát a veszprémi Bakonyi Muzeum tulajdonában lévő példány a nyolcadik, utolsó kiadásból való.

5. A könyv tárgyi leírása a / A könyv fatábláiról:

A készitéstechnikai, illetve a betáblázás módjára vonatkozó megállapításokat későbbre téve itt elmondható, hogy az alkalmazott fatáblák jellegzetes vonásai a kor könyvének. A vaskos fóliót hozzáillő, és alkalmasan erős bükkfatáblák fedik, melyeknek könyvünk esetében külön érdekességük van. E táblák másodlagosak: korábban egy másik könyv fedeléül szolgáltak. Ennek egyszerű bizonyitéka az a rombusz alakú, mindkét tábla középpontjában lévő bemélyedt folt, ami surlófényben jól látható. Eszerint egy olyan könyv táblája lehetett, melynek bőrkötésére valódi fémveret helyett ennek csak imitáló, illetve helyettesitő kliséjét nyomtatták. A még nyirkos bőrbe melegen préselt nagy felületű klisé a fatáblába is belenyomta foltját. Ha igazi fémveretet szögeinek fel, akkor a szöghelyeken kívül más nyoma nem marad e díszítésnek a fatáblán. A táblák élei nemcsak, hogy le vannak gyalulva ferde síkban a könnyebb nyithatóság és tetszetősebb bőrmunka kedvéért, hanem - és ez a jelenlegi kötésnél indokolatlan - a sarkoknál, egy-egy szakaszt nem gyalultak le, ami a sarkok fémveretekkel való felszerelésénél szokásos megoldás. Természetesen a középső kliséforma diszitmény a jelenlegi bőrboritáson nem szerepel.

b/ A könyvkötés díszítéséről

A reformáció vallási, illetve egyetemi központjaiban felvirágzó tömeges könyvkiadás nemcsak sok és nagy nyomdát tételezett fel, hanem szükség volt az ezekhez kapcsolódó kötészetek fejlődésére is. A példányszám rohamos emelése gyorsabb és egyszerűbb kötéstechnológiát követelt. Ez két ellentétes tendenciát szült: egyrészt háttérbe szorultak időigényes di- szitéstechnikák, füzési módszerek, pl. bonyolult oromszegések, másrészt a szűkre szabott idő és az olcsóság igénye kikényszeritette az egyszerűbb, ésszerűbb, takarékosabb anyagok és technikák megjelenését. Diszkötések, rendkívüli mesteri és művészi teljesítmények természetesen továbbra is születtek, hiszen a luxus és pompa iránti igény egyes megrendelő rétegeknél továbbra is fennmaradt, de teljesen uj jelenség az olcsó könyvek keresletének robbanásszerű, számbeli emelkedése. A kor társadalmi szükségszerűsége váltotta ki uj és egyszerűbb könyvkötészeti és könyvkötés- müvészeti módszerek, stílusjegyek születését.

Könyvünk kötésdiszitése korának jellegzetes darabja, de kifejezetten mint német stilusu és mint viszonylag olcsó tömegkönyv kötése az. Amint az északi képző- és iparművészetekre talán általánosságban is jellemző, a német könyvművészetre mindenesetre áll, hogy az itáliaival összehasonlítva, késve vette át stílusukat, és tovább megtartotta egy-egy korszak lezárultával is. A reneszánsz idején még él a gótika, s a reneszánsz kissé megkésett elterjedése, illetve az itt kialakult megjelenése visszafogottabb,

38