Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Fegyverek restaurálása - Buzás Zsuzsa: Egy késő római kori, valamint egy ismeretlen lelőhelyű vaslándzsa és két pengetöredék restaurálása
FEGYVEREK RESTAURÁLÁSA Restoration of weapons Restaurierung von Waffen BÚZÁS Zsuzsa Egy későrómai kori.valamint egy ismeretlen lelöhelyű vaslándzsa és két pengetöredék restaurálása A restaurálandó tárgyak leírása A kisebb vaslándzsa köpüs kialakítású (lándzsahossz: 29,4 cm, pengeszélesség: 4 cm, bordamagasság: 1,6 cm, a köpü átmérője: 2,6 cm). Késő római kori, a IV-V. századból származó sirból került elő. A sir- összefüggés alapján valószínűleg egy barbár, Pannóniában letelepült katonáról van szó. (Római katonát t. i. nem temettek el fegyverrel, mivel a fegyvergyártás állami monopólium volt, és a római hadsereg fegyverei is állami tulajdonban voltak. ) A nagyobbik lándzsa lelőhelye ismeretlen, tipusát tekintve kora középkori lehet, a köpü szögletes kialakítása és a zárt indíttatású pengeél erre utal. A hiányos markolatu tőr pengéje kétélű, enyhén ivelődik, ez szablya- formára is utalhat. Lelőhelye csakúgy, mint a földlabdában végződő tőré, ismeretlen. / XXIV . t. 1. / A tárgyak közül a nagy lándzsát sellakkal kezelték, feltételezésem szerint a kezelés előtt csak mechanikus tisztítást alkalmaztak. A többi tárgyat nem restaurálták. Megvizsgálva a fegyvereket, a két lándzsa és a földlabdában végződő tőr állaga - a jó vasmag - alapján elektrokémiai tisztítást választottam. A hiányos markolatu tőr pengéje egy helyen megtört, deformálódott, ezért óvatosságból (elektrolizálás közben leválhat) a vegyszeres kezelés mellett döntöttem. Mind a négy fegyvernél az volt a célom, hogy a tisztítást csak addig végezzem, amig a tárgy alakjában nem jön létre lényeges változás, vagyis hogy a pengeélek, illetve a lándzsaszélek a lehetó'ségek szerint minél többet adjanak az eredeti formából. 111