Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Járó Márta: Institut royal du Patrimoine artistique: a belga műtárgy- és műemlékvédelem központja

di, kísérletezést igénylő munkák elvégzésére rendezték be őket. Ezt szol­gálja a nagy mennyiségű "értéktelennek" minősített, és kizárólag kísérle­tezésre használt régészeti tárgy. Segítségükkel a restaurátorok alkalmazás előtt kipróbálhatják a különböző recepteket, eljárásokat. A restaurálás alapelve, hogy a beavatkozás a lehető legkisebb mértékű legyen, a restau­rátor, ha szükséges, inkább mechanikus módszereket alkalmazzon, kerülje a vegyszerek használatát. ® A fém- és textilrestaurátorok a művészrestaurátorokkal ellentétben ke­véssé élnek azzal a lehetőséggel, hogy házon belül vizsgáltassák a kezükbe kerülő műtárgyakat. Ennek oka talán az, hogy ezeknél a tárgyaknál a ku­tatási eredmények inkább kultúrtörténeti jelentőségűek, és csak ritkán se­gítik a restaurátor munkáját. A régészek, művészettörténészek pedig, akik a "házon kívül" tevékenykednek, talán nincsenek is tisztában azzal, hogy mire lennének képesek az intézeti laboratóriumok kutatói és műszerei. A fémtárgyak többsége úgy kerül ki a műhelyből - ahol - a restauráto­rok az asztali homokfuvótól az ultrahanggal rezegtetett acéltüig, a sínen mozgatható furó-barkácsszerszámoktól az ultrahangos tisztitókádakig min­den eszközt felhasználhatnak a kezelésükhöz - hogy semmiféle vizsgálatot nem végeznek el rajtuk. Pedig konzerválás, restaurálás után ez sokkal nehezebb, vagy egyáltalán nem lehetséges már. Az intézet munkatársainak anyag, de főleg műszerigényét külön minisz­tériumi bizottság bírálja felül, és ad engedélyt és pénzt a beszerzésre. 7 Központi vegyszerraktár működik az épületben, a restaurátorok és a kutatók is külön személyi lappal rendelkeznek, amelyre rávezetik igényei­ket, ezt leadják a gazdasági hivatalba, és rövid időn belül helybe kapják a kért anyagot. A "kívülről" beszerzendő eszközök (pl.: speciális fúrófej) igénylése egy másik lapon történik, szállításuk hosszabb időbe telik. Az intézetben az említetteken kivül igazgatási részleg, asztalosmühely, karbantartó részleg, üzemi konyha és ebédlő működik. Az intézet személyi állománya, hierarchia Az intézetben mintegy 120 ember dolgozik, közülük kb. 15 fő foglalkozik természettudományos vizsgálatok végzésével és kb. 30 fő restaurálással. Állami intézmény lévén, a munkatársak 50%-a lehet vallon, 50%-a fla- mand anyanyelvű. Ezt olyan szigorúan betartják, hogy például ha flamand kolléga megy nyugdijba az egyik laooratóriumból, helyére csak flamandot vehetnek fel, illetve ha vallont alkalmaznak, más területen, például a konyhán vagy egy műhelyben kell az arányt "helyrebillenteni". Az intézményi hierarchia még nem alakult ki, a műhelyeknek van hall­gatólagosan elismert vezetőjük, a kutatók viszont közvetlenül az igazgató­tól függnek. ® Az épület ad helyet egy külön irányítás alatt álló, több munkaszobával, restaurátormühellyel és raktárral rendelkező, főleg régészekből álló mun­kacsoportnak (Service des Fouilles d'Etat). A kapcsolat a csoport és az intézet között vezetési szinten nem túl jó, viszont gyakran előfordul, hogy a régészek a kutatólaborok, illetve műhelyek munkatársaihoz fordulnak problémáikkal. 161

Next

/
Thumbnails
Contents