Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása

JEGYZETEK

1. KASSAI József: Származtató, s gyökerésző magyardiák szókönyv I. köt. Pesten

1833, év, 260-261, 1., a latin eredeti alapján készült fordítás. (Mezőkövesd város Monográfiája 1975.)

2. Napkelet I. - 1857,

3. SÁRKÖZI Zoltán: Mezőkövesd története 1275-1918., A matyóság történeti kialakulása.

101. 1.

4. Nagy János, ragadványnevén Kis Jankó szücsmester.

5. Magyarság Tárgyi Néprajza, I. köt. Győrffy István: Viselet. 324. 1.

6. A hosszú és bőujju inget a matyó férfi csak a múlt század 70-es évei óta viseli.

Ezt is csak lyuggalásos (singolásos) hímzéssel díszítették,

7. A dolmány a XV-XVI. század fordulóján divatossá vált magyar katonai viselet testhezálló, alul bővülő, combközépig érő kabátja.

8. Abban különbözött a férfi ködmöntől, hogy fekete gyapjúval vagy selyemmel volt hímezve, s bár szintén derékban szabott testhezálló, de majdnem térdig érő volt, A bőrösszetoldások mentén himezték, disze volt még a vékony szijakból font négysoros hátravető, mely elől, a nyaknál kezdődött, és a vállon átdobva, hátul csüngött le,

9. Erről kevés leirást találtam: olyan kék atlaszanyag, melyben ritkán elszórt, egyforma Jacquard-minták, virágok vannak.

10. A kétféle alapszinen - nyers és libaszin - (élénkzöld) - azonos mintázatú volt az

anyag.

11. Készültek a felsőszoknyák még müselyemből és dellnből (delén), amely utóbbi a kartonhoz hasonló, de annál valamivel finomabb pamutszövet.

12. A matyóság az 1870-es évek közepétől 1948-ig nyári mezőgazdasági munkára vándorolt az ország különböző vidékeire.

13. Nevét onnan kapta, hogy a derék alatti fodra lapos ráncokba volt szedve.

14. A "bossóka", vagy más vidékeken "subrika" úgy készült, hogy a vizszintes vetülékszálakat az anyagból kihúzták és a láncfonalakat kettesével-hármasával a minta szerint színes belinával áttekerték.

15. Fél Edit: Vászonhimzések. Corvina Kiadó, 1973.

16. Gyöngyből és flitterből készült szalagszerü disz. Ezeket az önmagukban is változatos

fémdiszeket varrták a matyók a kötényre, egymás fölé.

17. GYŐRFFY István: Matyó népviselet. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalalata. Budapest

1956.

18. Nem tartozik a gyapjúhoz, mégis szerepet játszik a gyapjuiparban a kasmir. A női

szövetek gyártásában használt puha, selymesfogásu és fénylő anyag. (Perl Sándor: A textilipar l.köt. 19. 1.)

19. A szintetikus színezéseket a XIX. század első felétől alkalmazzák.

20. Endrei Walter Az európai textilnyomás fejlődési szakaszai c. könyvében a XVIII.

századi nürnbergi textilnyomók címeréről tesz említést, ahol egy kéthengeres, mintás nyomóállványt látni. Említi az 1685 körül Hollandiában bevezetett rézlemeznyomást is, valamint hogy Magyarországon az 1850-es években a Goldber- ger-gyárban kezdik először alkalmazni ezt az eljárási.

152