Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Nehéz Pozsony Istvánné: Mezőkövesdi menyecskeöltözet restaurálása

21. A viszkózszál előállításának elve: az alapanyagból (lucfenyőből, bükkfából vagy szal­mából nyert alfacellulózból) kémiai és fizikai eljárásokkal viszkózus oldatot ké­szítenek (xantogenálás szén-diszulfiddal). Ezt vékony csöveken, a csövek végén lévő fonófejen átpréselik és un. kicsapófürdőben nyújtás közben megszilárdítják. (Ezt az elvet már 1644-ben Hooke megfigyelte, amikor mikroszkóp alatt látta, hogy a selyemhernyó hogyan sajtolja ki magából a szálat. - Endrei Walter: A fonás és szövés története 1952. 15. 1.) A kicsapófürdő H2SO4 és Na2SO,j tartalmú. A kicsapófürdőben a szálak zsugorod­nak, ez az oka a viszkózszál hosszanti rovátkoltságának és a szabálytalan sok­szög alakú keresztmetszetének. Ennek köszönhető jellegzetes mikroszkóp! képe. 22. A Jacquard-szövés lényege: minden nyüstszem külön-külön egy fonal segítségével a szövőszék tetején lévő un. platintürendszerhez van kötve. A platinatük össze­köttetésben vannak a lábitóval és a lyukkártyával. Tehát a lyukkártyától függően, ami a mintát adja, működik a lábitó, illetve köt a fonal a szükséges helyen. A Jacquard-szöveteknél a mintázat alatt rendesen folytatódik az alapszövet. Jacquard 1805-ben szabadalmaztatta találmányát. 23. A vert csipke gépesítése a XIX. század második fele óta ismeretes: a valódi vert­csipkét utánozni tudó szinte minden gép a szalagszövőgép és a Jacquard-gép összekapcsolásából alakult ki. (Textil Lexikon: Handwörterbuch der gesamten Textilkunst, 757-760. 1.) 24. Mosószerek, melyek csökkentik a viz és a szennyeződés között lévő határfelületi fe­szültséget, a szennyeződés-részecskéket diszpergálják, és a mosólében kialakuló egyensúlyi állapotot úgy tolják el (szennyvivőképesség), hogy a szennyeződés ne tudjon visszarakódni a tisztítandó anyagra. Általában nagy szénatomszámu alko­holok és szulfatálással hidrofil csoportot tartalmazó vegyületek. Funkciós csoport­juk szerint lehetnek anion- és kationaktivak, amfolitok (polárosak), és nem iono­sak (vizes oldatban nem disszociálók). Múzeumi gyakorlatban ezért a nem ionos mosószerek kedvezőek, mert sem a szálhoz, sem a színezékhez nem kötődnek. 25. Evatriol: laurilalkohol-szulfát és dodecilben - zol-szulfonát keveréke. Anionaktiv: mosó- és nedvesitőszer. Optimális töménysége 1-5 g/1 között van, 40 °C felett használatos, 26. Colorfix: szinezékrögzitő - dicián-diamin alapú műgyanta kondenzátum. Kationaktiv: az anionos színezékkel sószerü, vízben nem oldódó kötést létesít. Savas közeg­ben alkalmazható (pH 5) 20 g = 17 ml/1 koncentrációban. 27. Lawarol WM: oxietilénezett termék - nem ionos - a szinlevérzést megakadályozza ­9-9, 5 pH-nál optimális, 2-4 g/1 koncentrációban. 28. A likker bőrpuhító és enyhén zsírozó emulzió, összetétele: 20 g szulfatált pataolaj, 10 g pataolaj, 1 g lanolin, 1 liter vizben összekeverve. (Szalay Zoltán: Diszi- tetlen bőrtárgyak restaurálása és konzerválása. Múzeumi Műtárgyvédelem III. ) 29. Eulán: táplálkozási méreg. A keratinnal táplálkozó molylárvák elleni impregnáló­szer. Szerves oldószerben és vizben oldódó változata van. 153

Next

/
Thumbnails
Contents