Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Kerti Károly: Restaurátori technikák római üvegeken (Két III. századi üvegtárgy restaurálása)
3. Korróziós állapot vizsgálata Az üveg felületén nedvesség hatására laza gélréteg alakul ki, amely folytonosan duzzad. A nedvesség hatására az alkáliák kioldódnak az üvegből, és ez a folyamat az üveg belseje felé hat. Ezt a bomlási folyamatot dealkalizá- lódásnak nevezzük, amely az üveg romlásának egyik fajtája. A dealkalizáló- dás folyamata tartósan nedvességnek kitett felületen gyorsan játszódik le, és hatására pikkelyek szakadnak le az üvegfelületről. Dealkalizálódást okoznak az üvegfelületre kerülő lúgok is. A lúgok bontják a Si-O-Si kötést, valamint kioldják a felületből a nátrium-oxidot és a kálium-oxidot. Sav hatására szintén korrodálódik az üveg, bár a sav a Si-O-Si kötéseket nem bontja, de a Si-O-Na kötéseket igen. Az alkáliák a sav anionjával oldható sót képeznek, és eltávoznak a rendszerből, ^ Lugos oldatok hatására a gélréteg szétroncsolódik, és a szerkezetileg bezárt alkáliák is eltávoznak. Savas hatásra ugyan a gélréteg váza megmarad, de a kioldódás következtében pórusok maradnak vissza, amelyek erősen csökkentik a vegyi ellenálló képességet. Nedvesség hatására az üvegfelületen először mikrokráterek keletkeznek, majd a kráterek átmérője növekszik, és amikor a kráterek széle már összeér, a mállás rétegszerüen folytatódik. Antik üvegek mállott felületén a körkörös szerkezet felismerhető, gömbhal- mazos achátmállás figyelhető meg. 5 Mechanikai behatások, karcolások mentén a kráterek füzérszerüen helyezkednek el. így a külső és belső felület megkülönböztethető, mert a külső mechanikai sérüléseket szenvedő üvegen füzérszerü kráterek, a belsőn, pl. folyadék hatására, egyenletes eloszlású kráterek keletkeznek. A dealkalizáció mellett az üvegromlás másik fajtája a kristályosodás. A szilikátüvegeknek jellemző tulajdonsága a kristályosodás vagy elüvegtelene- dés, melynek során az üveg elveszti átlátszóságát és kikristályosodik. Ahogy a kristályos szerkezetben is előfordulnak hibahelyek, úgy tökéletesen rendezetlen Uvegszerkezet sem létezik, bizonyos rendezettségü helyek mindig találhatók, A szilikátüvegek olvasztásánál a kristályos szerkezetű kvarchomok felviszi az üvegre jellemző térhálózatot. A nagy viszkozitás miatt ez a folyamat lassan játszódik le, a gyártás során a hűtés gyorsabban megy végbe, mint a térhálósodás, ezért szigetként eredeti kristályos helyek maradnak az üvegben, amelyek az elüvegtelenedési folyamatok kiindulási pontjai lehetnek. ° Ezenkívül spontán kristálygócok is kialakulhatnak, főleg buborékok, élek, sérült helyek közelében. A kristályosodási hajlamot az alacsonyabb energiaszintre - stabilabb állapotra való törekvés magyarázza. A dealkalizáció és a kristályosodás, ha nagy mértékű, szabad szemmel is észlelhető. A kráterek milyenségét, eloszlását, az elüvegtelenedés finomszerkezetét fáziskontraszt-mikroszkóppal eredményesen vizsgálhatjuk. Az üvegfelületről replika módszerrel preparátumot kell készíteni, A preparátum úgy készül, hogy kollodium alkoholos-éteres oldatával vékony filmet viszünk a felületre. Száradás után lehúzva a vékony hártyát, glicerinbe ágyazzuk. 7 Az "A" és a "B" tárgyon már szabad szemmel is észlelhetők a romlás jelenségei. Az "A" tárgyon például jól megfigyelhető a belső és külső felület eltérő károsodása. A palackot .folyadékkal töltve helyezték a sirba, amely ott megdőlt. A folyadék erős korróziv hatást fejtett ki, aminek következtéber réteges mállás következett be - az üvegfal sávosan elvékonyodott. 84
