Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

13. KOVÁCS Lajos: Műanyag Zsebkönyv. Bp, 19... 243. 1,

14. KOVÁCS Lajos: I. m. 241. 1.

15. KOVÁCS Lajos: I.m. 244. 1.

16. KOVÁCS Lajos: I.m. 172. 1.

A polimertzáciÓ8 folyamatok katalizátorai gyorsítják az aktiválási és a láncnövekedési folyamatot. A katalizátorok általában csak bizonyos részfolyamatokra hatnak. A gyökös mechanizmus szerinti polimerizációt gyorsító katalizátorok a szerves és szervetlen peroxidok, hidroperoxidok, perszulfátok, perborátok. Legelterjedtebben a benzoil-peroxid és a hidrogén-peroxid. A peroxidok elsősorban a monomerek aktiválási folyamatát gyorsítják és ezért erősen növelik a polimerizációra hajlamos gócok számát. A peroxidok fény vagy hő hatására elbomlanak és az Így keletkezett gyökök aktiválják a monomereket.

Lágyítók, a mtlanyagok jelentős része eredeti állapotában ridegsége, keménysége miatt számos célra nem alkalmazható. E hátrányos tulajdonságok kiküszöbölésére a műanyagokat lágyítják. Vannak külső és belső (kémiai és fizikai) lágyítók. El- terjedten használt lágyító a dibutil-ftalát, ez külső lágyító.

17. SZALAY Zoltán: Az üveg romlásának okairól. (Újabb adatok az üveg romlásához) Múzeumi Műtárgyvédelem, 2/1975. Bp. 1976. 169. 1.

"Minden olyan körülmény, amely a víz adszorpcióját elősegiti, meggyorsítja és fokozza a mállást folyamatot. így az üveg felületének letakarása papirral, bevonása porréteggel, a szellőzés hiánya, vagy a nedvesség az üveg felületén hálószerű mállási terméket hagy vissza. "

Csáki Klára

Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

Az első, történeti rész a desztillálás eszközeinek fejlődéséről ad összefoglalót. Leírja, mi volt e desztilláló készülékek használati módja, hogyan állítottak elő velük savakat és alkoholokat.

A dolgozat részletes tárgyleírást ad, utal a készítés módjára, mely a tárgy empirikus megfigyelésén alapul. Ennek során megemlékezik az üveggyártásról, különös tekintettel a fújt (hutás) üveg előállítására.

Elemzést ad az anyagvizsgálatok eredményeiről, mely az üveg anyagi összetételét és az adott korróziós nyomok milyenségét volt hivatva megállapítani. (Ez szükséges volt azért is, mert a tárgy töredékeinek tisztítását nem a szerző végezte, Így eredeti földből előkerült állapotára csak utalhatott a korróziós vizsgálatok nyomán,)

Ezután az Uvegrestaurálásról ir általában, ismerteti az Uvegrestaurálás egymást követő fázisait (tisztítás, konzerválás, megerősítés, ragasztás, kiegészítés), a jelenlegi restaurátori gyakorlatban alkalmazott anyagok felhasználásával.

Külön kiemeli a házi előállítású MMA fólia készítési módját, mellyel a címben jelölt tárgy kiegészítése is készült.

A következőkben módszeresen végigvezet az adott tárggyal kapcsolatos munkafolyamatokon, a munka menetét fotósorozaton dokumentálva.

Tárolási javaslatot ad, felhívja a figyelmet a restaurált tárgy további gondos ápolásá-t nak szükségességére.

(L. III. t.)

43