Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Csáki Klára: Középkori desztilláló készülék sisakjának restaurálása

11. Rekonstrukció

Mellékletként elkészítettük az (lveg 1 /2 arányú másolatát, rekonstrukcióját. Úgy gondoljuk, hogy didaktikai szempontból jól felhasználható lesz, A gyakorlatban való alkalmazásának metszeten való bemutatása mellett a desztilláló készülék háromdimenziós látványa a múzeumlátogatók számára kézzelfoghatóbb, érzékelhetőbb lesz. Itt a készülék egészében, pontosan és feladatának megfelelően kerül helyére a restaurált tárgy.

JEGYZETEK

1. BALÁZS Lóránt: A kémia története. Bp. 1974., 81. 1.

2. MOORHOUSE, Stephen - GREENAWAY, Frank: Medieval Distilling Apparatus of

Glass and Pottery. Med. Arch. Vol. XVI. 1972. 81, 1.

3. BALÁZS Lóránt: I.m. 102, 1.

4. MOORHOUSE, S. - GREENAWAY, F.: I.m. 81. 1.

5. VIRÁG Lajosné közlése.

6. Dr. ENTZ Géza: Muzeológla, műemlékvédelem, restauráláatörténet. MRMK, 1975,

7. KITAJGORODSZKIJ, I. I.: Üvegtechnológia. Bp. 19... 121, 1.

8. SIPOS Enikő Jegyzete.

9. KITAJGORODSZKIJ. I. I.: I, m. 193. 1.

Megjegyezzük, hogy a hidrogén-fluorid csak víz jelenlétében hat az üvegre. Kis töménységű folysawal történ# kezelésnél a felület rendszerint fényes felületű. Ennek magyarázata, hogy az üveget oldó vegyületek egyenletesen és egyforma mélységben roncsolják az üveg felületét, és fényessé, simává teszik azt.

10. ANDRE, Jean-Michel: Restauration de la Ceramique et du Verre. 115. 1.

11. SIPOS Enikő jegyzete,

12. Kohéziós erők: általánosságban egyetlen homogén fázis - jelen esetben a megkötött

ragasztó - tulajdonságait határozzák meg. A ragasztó kohéziós tulajdonságait a polimer ragasztóanyag makromolekulái közötti erőhatások, az un, lntermolekulárla erők szabják meg. Ezeket 3 csoportba sorolják:- London-féle, vagy diszperziós erők,- Debye-féle, vagy indukciós erők,- Keeson-féle, vagy elektrosztatikus erők.

Az intermolekuláris erők csak bizonyos távolságban hatnak, ha a felületen atom nagyságrendű, kis szabálytalanságok vannak, közvetlen érintkezés és adhézió nem jön létre.

Adhézión azoknak az erőknek az összességét értjük, amelyek két egymáshoz ragasztandó anyag, illetve a ragasztandó anyag és a ragasztó határfelületén Jelentkeznek. (T. Balázsy Ágnes: MUanyagkémia. Főiskolai Jegyzet, Bp. 1978, 21. 1.)

42