Múzeumi műtárgyvédelem 6., 1979 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Torma László: Magyar csontos nyereg a XVIII. századból

közös céhét. 16 Rimaszombatban nyereggyártókról tudunk 1516-ból. 17 Egy 1774. évi statisztika szerint a szabad királyi városok közül Lőcsén nincs nyerges, Késmárkon csupán két fő, Eperjesen pedig hatan voltak. 18 A céh­iratok, limitációk közüli 9 számunkra bizonyitó erejűnek hat az 1706-os rimaszombati "Nyereggyártók mive limitatioja Egy jó csontos veres bőrrel boritott oldal bőrös és vánkusos nyereg Csont nélkül való veres bőrrel boritott oldal bőrös és vánkusos Karmazsinnal boritott csontos nyereg, ha az ember ad karmazsint hoz­zá. "20 így Rimaszombat lehet a készitőhely. A tulajdonos és a használat A XVII-XVIII. századból ismert nyergeink szinte kivétel nélkül disznyer- gek, tulajdonosaik a főúri, uralkodó osztályból kerültek ki. Ezektől eltér­nek magyar csontos nyergek, melyek között nyergünk a legdiszesebb. A diszes és diszitetetlen, azaz "paraszt"-nyergek 21 közé helyezhetjük. Erre mutat ára is, melyet a rimaszombati limitáció 5 f. 30 d. -ban szab meg. Ugyanekkor "Egy pár jó hizott ökörnek az ára 54 f. Egy pár jó öreg kar­mazsin csizma sárga vagy veres 3 f.; Kanásznak ha enni adnak 24 d. (a bére)"22 Czuberka adatai közt a csontozott nyergek inkább katonaiak. 23 így fel- merülhet a kérdés, nem lehet-e nyergünk katonai? Erre utalhat a fegy­veregyüttes és Szt. György ábrázolása is. 24 Bizonyíthatatlan katonai vol­ta, hisz például a Rákóczi szabadságharcba saját nyergeiket, lovaikat vi­szik magukkal a háboruskodók. 25 a Néprajzi Muzeum egyik analóg darab­jának díszítése utalhat katonai használatra. A nyereg szoros tartozékai közül hiányzik a kengyel a szíjával együtt, a szügyelő és farmatring, a heveder és az oldalbőr. 26 A nyereg alatti takaróról, amely szintén szerves tartozéka27 a nyeregnek, semmit sem tudunk. A készítés idejétől (kb. 1750) legalább két, de inkább három nemzedéket szolgált ki, azaz száz évet biztosan. Analóg darabja révén tudjuk, hogy hasonló nyergek még a XIX. század közepén is készültek. Megbecsült, ha­gyományos, egyben még "divatos" volt. A gyűjtés idején (1872-73) már nem lehetett használatban, ülőpárnája valószínűleg már tönkrement, első korai közlése ezt az állapotot rögzítheti. Készitéstechnika és szerkezet A készítés időpontjából irodalmi utalás nem maradt fenn, 1828-ból és 1850-ből azonban ismerünk olyan munkát, amelyhez hasonlóan készült nyer­günk is. 28 A méretezéshez segédeszközt használtak, 29 amellyel azonos méretűre készült egy-egy mester, vagy céh gyártmánya. Legkorábbi irodalmunk ezt tágabb határok közé szorítja. 29 A nyergek lovon való elhelyezése azonban mindenképpen meghatározza a méreteket. 31 173

Next

/
Thumbnails
Contents