Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Horváth Mária: Jászsági hímzett suba restaurálása
Mintavétel és anyagvizsgálatok Bormintára és fonalmintára volt szükségem az anyagvizsgálatokhoz. Mindkettőt a tárgy jellemző, de nem feltűnő helyeiről vettem. Egy nagyobb, himzett bőrdarab a próbatisztitáshoz kellett, ezt úgy választottam ki, hogy ha nem szenved maradandó hiányt, akkor vissza tudjam tenni az eredeti helyére. Mielőtt a komolyabb munkához hozzáfogtam, feltétlenül meg kellett állapítani, hogy milyen cserzésü bőrről van szó. Meg kellett állapítani azt is, hogy megközelítőleg mi az oka a bőr nagymértékű romlásának. Annak ellenére, hogy a néprajzi irodalom bő tájékoztatást adott a népi bőrök kikészítését illetően, kémiailag is ki kellett mutatni a cserzőanyagot, mint vegyszert vagy elemet. Feltétlenül timsós cserzésre kellett gondolnom, igy a többi cserzési módra való vizsgálatot el is hagytam. A timsós cserzést jelentő alumíniumot a közel ezer éves régészeti eredetű bőrökből is ki tudták mutatni, igy nem volt kétséges, hogy ez a sokkal finomabb bőr is tartalmazza még ezt az elemet. A timsós cserzés kimutatása Az aluminiumsók, mint pl. a timsó is ammóniás oldatban alizarin- szulfonsavas Na hatására vörös csapadékot adnak. Az ammóniás közegben keletkező vörös festéklakk, Cl^COOH-val szemben állandó, mig lúgos közegben ibolyaszinü alizarinszulfonsav, a fölöslegben adott CH3COOH-tól visszasárgul. A mintának vett bőrdarabot fél kémcsőnyi desztillált vizben két óráig áztattam, közben állandóan melegen tartottam. Ezután hozzáadtam a 2n NH40H-t, majd alizarinszulfonsavas nátriumot. Az eredmény lila szin lett, amely egyértelműen jelezte az alumíniumot. Tehát kémiailag is bebizonyosodott, hogy timsós cserzésü bőrrel állunk szemben. A bőr romlásának oka A cserzési mód egyben magyarázat a bőr rendkivüli romlására is. Ugyanis az aluminium-kollagén komplexek instabilitása miatt az igy kikészített bőrök nem vizállóak. A timsós cserzésü bőrök az aluminium- peptid kötés reverzibilis jellege folytán hidrolízis hatására, annyira megváltoznak, hogy többé nem állják a vizet. Mivel a hidrolizises cser- zetlenitődés, a kollagén láncok cserzés okozta térhálósodásának megszűnését jelenti, a bőr hidrolízise az átitatódás hőmérsékletét a cserzetlen bőrre jellemző értékre csökkenti le. 15 Magyarul, ha egy timsós bőrből készült ruhadarabot viselés közben vagy aztán viz ért, a nedvesség a timsó egy részét valósággal kimosta a bőrből, ami a megszáradás után ugyanolyan kemény lett, mint a szárított cserzetlen nyersbőr. Az a kis mennyiségű timsó, ami a bőrben megmaradt, kevés volt ahhoz, hogy ismét meg lehessen puhitani a bőrt. (így vált már érthetővé, hogy a juhászok miért fordították kifelé szőrével a subájukat, ha esett az eső.) 87
