Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Hajda Gy. Zsigmond: A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása

1. Az alap egyik lapjából leesett darab.

2. A meander vékony szegésének egy darabja.

3. Egy fekete lapocska szintén a meanderbol.

A darabokat beágyazásra, metszésre előkészítettük az alábbi módszerrel. A különböző fadarabokat desztillált vizben addig főztük, mig azok a kémcső aljára le nem süllyedtek. Ezután nátrium-hypochlorid (NaOCl) segítségével kifehérítettük a darabokat. Deszt. vizes mosás után a vizet felére csökkentettük és a maradék viz mennyiségével azonos tér- fogatnyi acetont töltöttünk hozzá. Hosszabb rázás után a mosó folyadék felét ismét acetonra cseréltük. Ezt a műveletet addig csináltuk, mig a mosó folyadék vízmentes nem lett. Szárítás után a fadarabkákat plibutil- metakrilátba helyeztük. A megfelelő módon átitatott darabkákat a bekötött műanyaggal együtt, keményfapofák között fogtuk be a mikrotonba. Minden mintából egy hossz-keresztmetszetet készítettünk. A lemetszett darabokat glicerinbe "ágyazva" helyeztük a mikroszkópba. Az egyes metszetekről felvételeket készitettünk. 18

A mikroszkópos vizsgálat eredményei:

1. a metszetek alapján valószinüleg hegyi juhar (Acer pseudoplatanus); ezt támasztaná alá az évgyűrűk kései pásztájában röviden sűrűsödő, vastagfalu rostok jelenléte,

2. a metszetek alapján is egyértelműen paliszanderfával van dolgunk,

3. a mikroszkópos vizsgálatok eredménye se egyértelmű, lehet szelíd gesztenye (Castanea sativa), de valószinüleg tölgy (Quercus petraea, Q. pubescens, Q. robur L. ).

Mind a mikroszkopikus, mind a mikroszkopikus anyagvizsgálatokat megnehezítette a kritikus, vizsgálandó anyagok kicsiny mennyisége. A mikroszkopikus vizsgálatokat és a felvételeket Szalay Zoltán vezette, illetve készítette.

71