Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hajda Gy. Zsigmond: A debreceni mészáros-céh ládájának restaurálása
JEGYZETEK 1. A debreceni asztaloscéh ládája 1748-ban készült, és csodálatos, koraklasszicista ornamentikája van. Érdemes lenne behatóbban foglalkozni vele, mert sok ellentmondást látok a kutatók kijelentései és a céhláda ornamentikája között. 2. Számos diszito formát, motívumot sorolhatnánk még, de ezek nincsenek szoros kapcsolatban a céhládák világával. 3. Akkor keletkezik "szűcs", amikor a furnér felenged, felhólyagosodik. 4. A mi céhládánk kulcstartóüregének oldalán is evvel a technikával készítették a kis hengerek képeit. 5. Ugyanaz a mi ládánkon lévő intarzia készítése technikája is. 6. Zoltai Lajos a következőket Írja a céhládáról: "... Diófával borították. Elülső oldalát két alakos kép díszíti, amelyek a mészáros- mesterség köreiből ellesett jeleneteket ábrázolnak. . . Egyiken a mészáros legény kötélnél fogva két kutyáját fékezi. Másikon czölöpökhöz kötött ökörre taglójával hatalmas ütést készül mérni. A mészáros alakja kosztümé-tanulmányra is alkalmatos... A láda fogantyújának alaplemeze és a kulcsrózsája vésett sárgarézből készült. Magassága 40 cm, szélessége 39 cm, hosszúsága pedig 68 cm. Készült 1791-ben (!)... tétjét fölfelé hajó iv irányában emelkedő téglányalaku szekrény foglalja el. Az ekként elhelyezett, s ilyen alakú szekrények általában jellemzik az e korbéli czéhládákat. Az asztalos czéh legrégibb (1754-1800-beli) remekrajzain is láthatók..." 7. Ezt csak makroszkópikus vizsgálat eredményeként állapíthattam meg. Sajnos nem ez az egyetlen eset, amikor be kell érnünk ennyivel. Eredeti muzeális tárgyakat ritkán lehet alávetni destrukciós vizsgálatoknak. 8. Ha a csuklópánt tengelye a külső síkokon kívül helyezkedik el, akkor a tengelyét ki lehet ütni és igy a láda könnyen kinyitható, kulcs hiányában is. 9. A faanyagok meghatározása ez esetben is csak makroszkópikus utón történt. 10. Ebben az esetben "Rhodius-steinkleber"-t használtam, szerintem a legerősebb poliészter műgyanta, amit a kereskedelem Magyarországon forgalmaz. 11. Konzerváló anyagok közül a Xylamont találtam a legalkalmasabbnak: vízben nem oldódik, tehát kilugozhatatlan, nem támadja meg a fémeket, az égést gátolja, könnyen felszívódik, nem támadja meg a természetes enyveket se, uj ragasztás esetén be kell tartani az előirt 8 napot. 12. A természetes ragasztók ugyanúgy, mint az Arbocoll (karbamid-formaldehid gyanta) vagy a Planatol (polivinilacetát vizes diszperziója), csak vékony résvastagságig nagy állékonyságunk. Munkámnál sok helyen vastagabb réseket kellett kitölteni, kis hiányokat pótolni úgy, hogy az a ragasztás minőségére ne legyen káros. Ezért választottam a Titeron Bi-poliészter műgyantát. A poliészter vegyileg köt, nagyobb vastagságban is igen erős ragasztó, és a gyengébb állagú részeket még meg is erősiti. 13. A fa zsugorodása általában, szálirányban -0, 3%, a szálaknak keresztbe 5-10% is lehet. A tölgyfa zsugorodási adatai: tangenciálisan - 7,8-8,2%, radiálisán - 0,4%. 14. A festőfa izolálására használt kopolimer összetétele: 30% metilmetakrilát 10% akrilnitril 10% amilmetakrilát + oldószer - aceton 15. A hátlap teljes borításától eltekintve, csak az oldallapokon maradtak hiányok. Ezeket a megfelelő faanyag hiányában még nem tudtam pótolni. Ha mód és alkalom nyílik a hátlap rekonstrukciójára, akkor a megfelelő motívumokból, illetve alkotóelemekből annyival többet lehet késziteni, mint amennyi az oldalakra még szükséges. 72
