Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vakány Irén: Nanaj Gold halbőrköpeny restaurálása

Mikroszkópiái vizsgálatok

Elvégzésüket a kiegészítés anyagának megválasztása, illetve a tárgy esetleges tudományos feldolgozása is megkívánja,

A vizsgálathoz mintát vettem:

a/ kék rátét levarró szálból,

b/ a kék rátétet középen letüző szálból,

c/ sárga bordűrön lévő vastagabb szálcsomókból,

d/ bőröket összevarró anyagból,

e/ subcutisból,

f/ rossz állapotú alapbor barna szélekből, g/ jobb állapotú alapborból, a bordűrön lévő' hiány mellől, h/ kék rátétből, egy átlapolt toldásból, i/ saját cserzésü márnabőr

j/ cycloid pikkely etalonok

k/ ctenoid pikkely

A minták előkészítése

Az f/, g/, h/, i/ mintákat acetonos kiszárítás után oldószeres po- libutilmetakrilátba ágyaztuk. A beágyazás vastagságát a metszéshez szükséges kellő vastagságig "hizlaltuk" (kb. 3 hét). Metszés után a rosttechnikában használatos Neocarmin W-oldatban színeztük meg a preparátumot; (beágyazóanyagot nem festette meg, ezért volt megfelelő), 50%-os glicerinben vizsgáltuk.

Az a/, b/, c/ szálasanyagok közül csak az a/ mintát kellett előkészíteni, "szinlehuzás": nátrium-ditionit oldatban. Ab/ és c/ minták azonosak, ezért csak a natúr c/ mintát vizsgáltuk.

Munkamenet: "lehúzás" - mosás, szárítás, tárgylemezen macerálás - beágyazó anyag: 50% glicerin. Ezt az anyagot eredményesen lehet hasz nálni nem tartós preparátumok vizsgálatánál, mert a glicerinnek jó a törésmutatója.

A d/ mintát nem kellett előkészíteni vizsgálatra, mert csak sztereo mikroszkópban fényképeztük. Beágyazó anyag: klorálhidrát.

Aj/, k/ minták festése Neocarmin W oldatban, beágyazó anyag:

50% glicerin.

Az igy előkészített anyagról a meghatározás, illetve kiértékelés meg könnyítésére polarizációs mikroszkópra szerelt fényképezőgéppel fényképeket készítettünk.

A mikroszkópi készítmény egyes részletei akkor különböztethetők meg egymástól, ha közöttük fénytörésbeli vagy fényelnyelésbeli különbségek vannak. A polarizációs mikroszkópban a polarizált (egy síkban rezgő, sarkított fényben) vizsgáltuk. A kettős törés jelensége keresztezett Nicol-prizmákkal jól megfigyelhető. A fénytanból ismeretes, hogy a polarizációs mikroszkóp alsó Nicol-prizmájából az un. polarizátorból kilépő fénysugár intenzitása abban az esetben nem változik, ha az analizátor főmetszete párhuzamos a polarizátor főmetszetével (kiértékelésnél II. jellel jelölik). Ortogonális helyzetben, azaz, ha a szál hossztengelye egybeesik valamelyik nicol polarizációs síkjával, a szál sötét marad.

Ha a két főmetszet szöget zár be egymással, vagyis a főmetszetek me225