Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Tavas Imre: Kora avarkori kétélű kard restaurálása és rekonstruálása

2. A penge válla alatti részén a már említett boritóréteg nem fedi az élrészt, csak az él két lapját, igy a közte levő anyag ér ki a penge élére. Ez a penge élének többi törési felületén nem észlelhető.

3. A felületet alkotó réteg az élekről V alakot formázva törik le.

4. A külső és a belső réteg között helyenként elkülönithető egy függőleges, sárgásvörös kristályos réteg.

5. A boritóréteg vastagsága 1,0-1, 8 mm között van, több rétegű, kévéit.

6. A belső mag egységes, osztatlan szerkezetet mutat.

A részekre hullott, jelentős mértékben korrodált, helyenként vasmaggal is rendelkező töredékek kémiai tisztítása következett a bediffundált, korroziv anyagok eltávolítása és a további romlás megelőzése céljából.

A legnagyobb veszélyt a kloridok jelenléte okozta. A kloridszennyeződés csökkentésére egy hagyományos módszerhez folyamodtam. A töredékeket 10%-os NaOH-oldatban főztem, majd többszöri desztillált vizes kimosást alkalmaztam. Az eljárás irodalmi magyarázatát nem találtam. A következő folyamat valószinüsithető: az NaOH erős bázis lévén, kiűzi sójából a gyengébb bázist (FeC^). A keletkezett NaCl-só vízben jól oldható, kilúgozható:

FeCl + 2NaOH = Fe(OH) + 2NaCl

Ci Ci

Az irodalomban ismert módon, ioncserélő gyantával kombinált sóta- lanitási eljárást gyakorlat és készségek hiányában nem alkalmaztam. A választott eljárás további magyarázata a Konzerválás c. fejezetben található.

A penge vállától mért 2-6 cm és 20-35 cm között a felületet erőteljes felfuródás tette hullámossá. Ez a jelenség a vasbaktériumok^4 jelenlétét és munkáját feltételezi.

A vas korrózióját nem a vasbaktériumok okozzák közvetlenül, mivel a már kialakult vas-karbonátot dolgozzák fel kemoszintetizáló életfolyamatukkal. Romboló hatásuk az életfolyamatuk közben keletkezett nagymennyiségű széndioxid keletkezésével okolható, a felszabaduló gáz a keletkezett korrózis rétegeket felfújja.

A vasbaktériumok működése, anyagcseréje a következőképp közelíthető meg: a vízben levő széndioxid hatására a keletkezett ferri-karboná- tot (Fe/OH/2 + CC>2 = FeCOß + H20) a vasbaktériumok vízben oldhatatlan ferri-hidroxiddá oxidálják:

4FeC03 + 6H20 + C>2 = 4Fe/OH/3 + 4CC>2 ( + 64,8 cal)

A ferri-hidroxid kicsapódik, vagy az esetleges leváló karbonátokkal összecementálódik. A reakció folyamán felszabaduló energiát a ferro- karbonát széndioxid tartalmának asszimilációjához használja fel, ami ismételten vashidroxid és jelentős mennyiségű széndioxid keletkezésével jár:

24FeC03 + 42H20 —>C6I11206 + 24Fe/OH/2 + 18CC>2 (-284, 6 cal)

179