Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Simon Imola: Schedel Világkrónikájának restaurálása

Az NDK-ban és Csehszlovákiában butilmetakrilátot használnak e fes­tékek levédésére, ami jobb mint az előzőkben vázolt kezelés, de ez sem mutat elegendő elaszticitást. Wüchter is latinpermetet ajánl, ami kellően elasztikus, tapasztalataim szerint azonban nem köti eléggé a színezéke­ket, mivel a zselatin - vízben duzzadó anyag lévén - nedvességet közöl az alatta lévő szinezékréteggel is. Én végülis Regnal alkoholos oldatával védtem le a színeket. Egy hátránya ennek a módszernek is van: egyes képek színezése során túlságosan nedves festéket használtak, ez már festéskor átütött a papíron. .A Regnallal végzett kezelés során ez a fes­tékátütés méginkább beszivódott a papírba, igy a színek a két hátoldalán is megerősödtek (átvérzés). Ebben az esetben tehát előnyösebbnek bizonyult, ha nem védem, vagyis nem zárom le a színeket a színoldalról (gyors, rövid idejű keze­lés alatt a festék még nem ázik át), hanem majd később, a száradás után a még esetleg pergő festéket rögzítem. A festetlen lapoknál a vizes fürdetés hosszabb áztatással kezdődött és a makacs foltokat üveglapon Evamin CC mosószeres vízzel helyileg ecsetelve végeztem, amit ismét alapos áztatás követett. A kézzel színe­zett lapok esetében meg kellett fordítanom a sorrendet, először mosó­szeres ecseteléssel a festetlen részeket tisztítottam, majd ugyanígy tisz­ta vízzel öblítettem (ecsettel) és csak ezt követte a teljes lap gyors, rö­vid ideig tartó vizes áztatása, ami a színének egyenletessége, a víziói­tok eltüntetése, a papír egyenletes megnyújtása érdekében volt szüksé­ges. Az üveglapra terített papír tisztítása rövid ideig tartó gyors víz­fürdő, ha kellő ügyességgel végezzük, nem csak nem árt, hanem a szí­neket is felfrissíti. A különböző makacs foltokat közvetlenül a vizes tisz­títás előtt szerves oldószerekkel, itatóson át való vasalással még enyhí­teni tudtam. Egyes erős sárgásbarna foltokat, amelyeket eddig semmi se tudott enyhíteni, helyileg fehérítettem ki. A papirt általában egyálta­lán nem fehérítettem. A helyi fehérítés leginkább a vizes tisztítás folya­matában, közben vált be, ekkor a mosószeres tisztítás és az azt követő áztatás színben összehozta a fehérített és a fehéritetlen részeket. A vi­zes tisztítást itatós papírok között végzett szárítás és préselés zárta le. Javítás a/ A papír javítása. A papír meggyengült részeinek megerősítését Glutofixszel végeztem, a javításokhoz és kiegészítésekhez is Glutofixet használtam. A javításhoz és a kiegészítéshez megfelelő vastagságú japán papirt használtam fel. A rovarrágások nyomait papirpéppel egészítettem ki, amire kétféle módszer is kialakult a munka során: I. a hagyomá­nyosnak tekinthető módszer szerint papirpépet készítettem háztartási mixerrel, ezt metilcellulózéval elkeverve a hiányokat kitöltöttem, majd lassú szárítás után préselés következett. II. A kisebb hiányok kiegészí­tésére jobbnak bizonyult egy egyszerűbb módszer. A folytonossági hiány szélét lekentem Glutofixszel, majd a kiegészítéshez egyébként is hasz­nált japán papírból szikével pelyhes rosttömeget nyertem, ezt megfelelő mennyiségben a hiányra tömködtem s szikével eligazgattam. Már munka 157

Next

/
Thumbnails
Contents