Múzeumi műtárgyvédelem 5., 1978 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Nagy Katalin: A boldvai református templom XVI. századi sírleletének restaurálása
50. Ltsz: 1933/66. 58 Magyar Nemzeti Muzeum tulajdona 51. Ltsz: 59.51.C Magyar Nemzeti Muzeum tulajdona 52. Ltsz: 58. 276. C Magyar Nemzeti Muzeum tulajdona 53. HÖLLRIGL József: Magyar és török viseletformák a XVI-XVII. században. Magyar Művelődéstörténet, Budapest, é.n. 374. old. 54. HÖLLRIGL, J.: i. m. 377. old. 55. NAGY Géza: A magyar viselet története. Budapest, 1900. 56. HÖLLRIGL, J.: i. m. 377. old. RADVÁNSZKY Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. 57. V. EMBER Mária: XVI-XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptából. Folia Archaeologica XIX. 1968. 180. old. 58. RADVÁNSZKY B.: i. m. NAGY G. : i. m. 59. HÖLLRIGL J. : i. m. 378. old. 60. CSERNYÁNSZKY Mária: Magyar urihimzésü miseruhák. Különlenyomat a Gerevlch emlékkönyvből. Budapest, 1942. 61. BALOGH Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Budapest, 1966. i. 142. EMBER M.: i. m. 47. old. 62. Ilyen himzésminta könyv: "Form und Modellbüchlein" Augsburg, 1523. Fametszetekkel. Kiadta Hans Schönberger. A német mintakönyvek közül a leghíresebb Hans Siebmacher 1597 és 1602-ben kiadott mintakönyve. Paganino 1529-ben Velencében megjelent mustrakönyve különböző himzésmódokat ismertet. Nicolo d’Aristotile 1529-ben kiadott könyvének cime ékes ajánlás: "Munkánk példája, amelyből a gyengéd lányok és nemes asszonyok könnyen elsajátíthatják a munka rendjét és módját, a varrást, a hímzést és végül nemes és dicséretre méltó munkákat, amelyek lemérhetik a tűt kézben tartó asszony értékét. " VAVASSORE, G.A. könyve (1546) már a hímzések felhasználásának módjairól is tájékoztat: "A himzésmüvészet koronájának nevezett uj gyűjteményes munka: benne a tiszteletre méltó hölgyek és leányok különböző mintákat találnak inggallérokra, ágytakarókra, párna betétekre, kendőkre, szalagokra, pántokra. " Közölve: EMBER M. : i. m. 47. old. 63. EMBER M. : i. m. 45. old, 64. EMBER M.: i, m. 46. old. 65. EMBER M. : i. m. 49. old. 66. DIVALD Kornél: A magyar iparművészet története. Budapest, 1929. 203 old 67. DIVALD K.: i. m. 201. old. 68. CSERNYÁNSZKY M. : L'art de la dentelle en Hongrie. Budapest, 1962. 8. old. 69. V. EMBER M.: A csipke. Magyar Nemzeti Muzeum Történeti Muzeum, 1962. 190. old. 70. DIVALD Kornél: Sáros vármegye szövött emlékei. Magyar iparművészet, 1905. 140. old. 71. DEMKŐ Kálmán: A felsőmagyarországi városok életéről. Budapest, é.n. 27. old. DIVALD K.: i. m. 209. old. CSERNYÁNSZKY M. : i. m. 13. old. 72. A XVR. század végéig nem fűződik Németalföldön határozottan egyes városokhoz a csipkediszités, ezért szokásossá vált a flamand csipkéknek a point de Flandre névvel való megjelölése. Vö.: B. OBERSCHALL H.: A csipke. Budapest, 1939. 4. old. 73. CSERNYÁNSZKY M. : (68.) i. m. 74. SZABÓ Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. BHH. 3. Budapest, 1938. 60-61.old. 75. RADVÁNSZKY B.: i. m. 231. old. 76. HORVÁTH Béla: Tiszaörvényi párta és pártaöv. Folia Archaeologica XXI. 1970. 162. old. 125
