Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Üvegből készült tárgyak restaurálása és konzerválása
üveget rendszerint fakeret és hátsó borítólap is védi. Ennek ellenére elég sok a törött üvegü kép és ezeken rendszerint kisebb-nagyobb hiányok is mutatkoznak. A fó feladatot azonban mindig a festmények sérülésének restaurálása jelenti. A festék kötőanyaga általában tojásfehérje és lenolaj. A festmények egy részét aranyozták, és ezüstözték. Az aranyat rendszerint laparany- nyal, ritkábban porarannyal vitték fel az üvegre. Az ezüstözés lapezüsttel történt. Az ezüst hatást időnként tükörkészítéssel érték el. Az üvegképek károsodása Károsodásuk meglehetősen sokirányú lehet, mert a kép sokféle anyagból készül. A képekhez szorosan hozzátartozik a kerete is. Ezeket mindig meg kell tartani, ha eredetinek bizonyultak. Sérülésüket mechanikai erő, vagy rovarok rágása okozza. Esetenként a kereteket át is festették. Az üveglap felületén nem találhatunk üvegkorróziós nyomokat. Sérülésük rendszerint egy pontból sugarasan kiindult törés, ami ütésre utal. Ritkábban egyszerű törés. Az előbbinél nem ritka az üveg hiánya. Legtöbb gondot a festék sérülése okozza. Ha a festék elválik az üvegfelülettől, az egyébként mindig élénk színű festés elszürkül, fátyolos lesz. Második fázisban a festék megrepedezik, de még összefüggő réteget alkot. Később ezek felpenderednek, majd lehullanak. Ha van rendes hátlapja a képnek, akkor az elvált festékréteg többé-kevésbé helyén marad. Ha a hátlap csuszkái a keretében, akkor ezek a darabok lesodródnak és a keret aljában gyűlnek össze. Ha ellenben hiányzik a hátlap, akkor a darabok menthetetlenül elvesznek. Az arany- és ezüstlapok nem válnak el az üvegtől, legfeljebb lekopnak. A tükörrel már több problémánk van. Ezek néha bevakulnak, vagy lekopnak. Komoly problémát okoznak a rosszul végzett foncsorozások. Nyilván az ilyen munkát kevés hozzáértéssel készítették. Ilyen képek hátlapján a felesleges higany apró kis, lesodorható cseppekben gyűlik össze. Ezeken a helyeken sérülékenyebbek a tükörfelületek. Nem utolsósorban veszélyesek az emberre. Kezelőjük, ha nem figyel erre a lehetőségre, kezére tapadt higanycseppektől könnyen mérgeződhet, ezenfelül ha sok ilyen kép gyűlik össze a raktárakba, gőzük is veszélyes, különösen a kismamákra. Restaurálás A képeket, ha van keretük, kiemeljük helyéről. A kereteket, ha szükséges, pentaklorfenollal, vagy Xylamonnal kezeljük a rovarfertőzés ellen. A rovarok kirepülési nyílását tömjük el, megfelelő színre festett méhviasszal. A szétesett kereteket újra ragasszuk össze. A keretek általában festettek és. nern nyersfából készültek. Különösebb gondozást nem igényelnek. Felületüket rendszerint elégséges terpentinszeszes letörléssel tisztítani, legfeljebb kevés méhviaszt és parafint tehetünk hozzá. Mikor megszáradt, puha ronggyal átdörzsöljük. Igen sok képet kezeltünk, de a képkeretek ennél több kezelést eddig nem igényeltek. Az üveg külső felületének tisztítására rendszerint elegendő tiszta víz 162
