Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Üvegből készült tárgyak restaurálása és konzerválása

kevés mosószerrel. Esetleg alkoholos vagy enyhe ecetes vizes lemosással megfelelően megtisztíthatjuk felületét.

Igen gondosan kell az üveg ragasztását elvégezni, mivel a hibás ragasztás zavarja a kép látványosságát. Fontos, hogy a ragasztó fénytörése közel legyen az üveg fénytöréséhez. Mi a ragasztáshoz a Bedacryl-t választottuk. Ennek a ragasztóereje ugyan kisebb más ragasztókénál, de pl. epoxi (pl. Araldit) vagy poliészter alapú ragasztókkal nem tudtunk megfelelő eredményt elérni. Az ilyen egyenes üvegeknél könnyen előforduló elcsúszásokat, melegítéssel a Bedacryllal ragasztott üvegeknél köny- nyen helyre tudtuk igazitani. Nagyobb probléma, ha a ragasztott üvegen feljött festéket is helyre kell állítani. Ilyenkor ugyanis melegiteni kell az üveget a festék visszaragasztásánál, ezért a ragasztás könnyen szétjöhet. Ilyenkor kénytelenek vagyunk epoxi, vagy poliészter gyantával ragasztani. Általában az Araldit gyantát ajánljuk erre a célra. A ragasztást legeredményesebben úgy végezhetjük el, ha előzőleg kívülről a szorosan összeillesztett és sikban tartott darabokat ragasztószalaggal leragasztjuk. Erre mi a Celluxot használjuk. Ezután a ragasztószalag mentén a két összeragasztandó darabot szétnyitjuk és a ragasztóanyagot a két darab közé kenjük, majd összeszorítjuk. Ezután külsejével egy sík lapra fektetjük, leszorítjuk és a felesleges ragasztót azonnal eltávolítjuk. A nagyját spatulával, a maradékot a megfelelő oldószerrel. A Bedacryl-t aceton-klo- roform keverékkel. A többi gyantához pedig a gyári oldószert használjuk.

Az üveg kiegészítése

Az Uvegképek kiegészítése azért kényes feladat, mert csak akkor kapunk esztétikailag megfelelő kiegészítést, ha az eredeti üveg felületről vett negatívba öntjük a kiegészítő anyagot. A negatívot a szokásos módon szilikonkaucsukkal vesszük le és polivinilalkohollal izoláljuk. Sajnos még nem tudtuk megoldani, hogy a kiegészítő anyagot mindjárt a helyére öntsük, mert az óhatatlanul szükséges felületi utókezelést a festékréteg megsértése nélkül nem tudjuk elvégezni. Ezért nagyobb lapot kell önteni a szokásos módon és bevágni a helyére. Ez természetesen nem olyan szép illészkedésfl, mint a mindjárt helyére öntött gyantáé. Igen fontos, hogy a kiegészítő lap vastagságát, simítólemezzel és finom csiszolóvászonnal még a helyére ragasztás előtt alakítsuk ki. Pontos vastagságmérő segítségével ez megoldható. Valamit javíthatunk az illeszkedés hibáin, ha a kiegészítést saját anyagával ragasztjuk helyére. A kitüremkedett ragasztót azonnal távolítsuk el. A ragasztáshoz célszerű igen erősen besűrített ragasztót használni, úgy, ahogy ezt korábban leírtuk. Az ilyen kiegészítés kivülről azonos az eredeti üvegfelülettel, míg belülről síkba van csiszolva. Ez már nem okoz optikai hibát, mert a rákent festék ezt a különbséget ellensúlyozza. Még jobb, ha a kiegészítést VIAPAL-lal ragasztjuk be.

Az elvált festés visszaragasztása

Ha festésen hólyagok keletkeznek, csak úgy tudjuk visszaragasztani, ha azt előzőleg felvágjuk, éspedig legalább két helyen, csak így tudjuk a ragasztó felszívatásakor a levegőt az üveg és a festékréteg közül kiszo163