Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Műzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról
MÓRÉ Mikló» Adatok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról A rendelkezésünkre álló forrásanyag hiányossága miatt beszámolónk nem törekedhetett teljességre, másrészt a régi és a közelmúlt eseményeit, illetve a különböző gyüjteménycsoportok gondozását mutatjuk be. Vizsgálódásunk - akarva-akaratlanul - főleg a kezdet, méginkább a második nemzedék felé fordult, mivel ók voltak azok, akiket mi, mint kezdó restaurátorok még személyesen ismertünk és működésüket természetszerűleg fokozott figyelemmel kísértük. Az ó kiemelkedő produktumaik voltak számunkra az első nagy szakmai élmények, elbeszéléseik pedig a műtárgy és a múzeum sokszínű világába vezettek bennünket. Bevezetésként röviden szólnunk kell a Szépművészeti Múzeum megnyitását (1906) megelőző időkről is. Mint köztudott, a táblakép, de méginkább a szoborrestaurálás gyakorlata hazánkban nem tekinthet vissza hosszú múltra. Ez abból adódik, hogy közgyűjteményeink viszonylag késón alakultak ki. A múlt század derekán a Nemzeti Múzeumban létesült Képtár, majd a Tudományos Akadémia épületében otthonra talált Országos Képtár osztrák és német szakembereket hívott meg a halaszthatatlan konzerválási feladatok elvégzésére. Figyelemre méltó tény azonban, hogy az Országos Képtár anyaga az Esterházy gyűjtemény beolvadásának évétől, 1870-tól, rövid megszakítással folyamatos gondozásban részesült 1906-ig, a Szépművészeti Múzeumba való költöztetésének évéig. Az Esterházy gyűjtemény állagvédelméről szóló feljegyzések szerint 1795-ben Friedrich Roda festő, az 1820-as években F. Waldmüller és Engerth festők főleg konzerválási feladatokat végeztek, de tisztításokról is tesznek említést. 1850-tól Gustav Kratzmann festő és restaurátor, mint a képtár gondnoka kezelte a képeket. Ót a gyűjteménnyel együtt átvette az Országos Képtár, ahol később igazgatói tisztséget is betöltött és ebben á minőségben 1880-ig tevékenykedett. 1880-tól 1884-ig Pulszky Károly igazgatása idején A. Hauser müncheni restaurátor több száz képet konzervált és sokat le is tisztított. 1893-ban Beer József Konstantint hívták meg a feladat továbbfolytatására. Múzeumunk Régi Képtárának további törzsanyagainak (Pyrker, Ipolyi, Pálfiy, Zichy hagyaték és a budai vár egykori gyűjteménye) gondozásáról, mielőtt a Nemzeti Múzeumba, illetve az Országos Képtárba kerültek volna, nincsenek adataink. A Szépművészeti Múzeum anyaga 1906-ban a város peremén, ideális környezetben, a kor követelményeinek megfelelő, reprezentativ kivitelű épületet kapott. Gépészeti berendezései kifogástalanul működtek, sőt alapfokon a légkondicionálást is biztosították. Tervezői azonban megfeledkez- 15 -
