Múzeumi műtárgyvédelem 4., 1977 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Üvegből készült tárgyak restaurálása és konzerválása

tárgy alatt 1-2 ujjnyi vastagságban átvágjuk és megfordítjuk. Ezután ezt a részt is megtisztítva befejezzük a ragasztást. így kell leragasztani az egymástól elcsúszott darabokat is, főleg akkor, ha a darabok nagyon kicsik, mivel a laboratóriumban ez még helyreállítható.

Ah/ pontban leírt romlásnál nem elegendő' a leragasztás, ezt teljesen át kell itatni. Ebben az esetben ugyanis az üvegmaradvány homok- szerííen morzsalékos és ha csak leragasztjuk, alsó része a földben marad. Ebben az esetben a tisztítást a már megadott módon végezzük, csak még nagyobb elóvigyázattal. Utána viszont a víztelenítést acetonnal kell végezni. Az átitatást poli-butilmetakriláttal (PBMA) vagy Bedacryllal hajtjuk végre. Az itatást addig végezzük, amíg az üvegmaradvány az anyagot még felveszi. Nem baj, ha a felület fényes marad, ezt később lemoshatjuk oldószerrel. Az sem okoz problémát, ha a másik felén sok föld tapad az üveghez, mert ezt nyugodt körülmények között szépen el lehet távolítani.

Abban az esetben, ha nem áll módunkban e mentési munkát elvégezni, az ilyen üvegtárgyat földlabdában együtt kell beszállítani. Ehhez a munkához a második felszerelés szükséges.

Ilyenkor a letisztítást csak annyira szabad elvégezni, hogy meg tudjuk állapítani, milyen állapotban van az üveg. Tehát elegendő csak egy kis helyen megbontani az üveget borító földet. Ezután kiformáljuk az üveget körülvevő földet szögletesre vagy hengeralakura. A sír fenekét még tovább mélyítjük, az üveg aljától kb. 2 cm-re lejjebb. Miután evvel készen vagyunk, gipszet keverünk és a kialakított földlabdát egy ujjnyi vastagságban körülgipszeljük. Ezután a tetején kibontott részt líjra földdel borítjuk és azt is legipszeljük. Végül az egészet gipszbe mártott gézzel szorosan körültekerjük. Miután a gipsz teljesen megkötött, alul a gipsz mentén spachlival körben alábontunk a földlabdának annyira, hogy a magunkkal hozott aluminiumlemezt könnyen alányomhassuk. Mikor a lemezt a földlabda alá nyomjuk, mindig tartsunk rá kezünkkel az ellenkező oldalon. Kisebb tárgyaknál természetesen elegendő az alját spachlival átvágni. Ezután megfordítjuk és az alját is ugyanolyan vastagon legipszeljük. A túl vastag gipszréteg lebontásakor megsérülhet az üveg, ezért kell ragaszkodni a megadott vastagsághoz. Végül bejelöljük a csomagoláson az üveg helyzetét a sírban.

A g/ pontban közölt típúsu, levelesen elüvegtelenedett tárgyat égy ismerjük fél, hogy egy olyan helyen, ahol a másik oldalon nincs földdel megtámasztva, ujjunkkal enyhén megnyomjuk. Ebben az esetben az üveg rugalmasan enged. Vigyázni kell, mert erősebb nyomásra eltörik. Vékonyabb üvegek nem bírják el saját súlyúkat, ezért ezt kibontani nem szabad. Beragasztása az üveg pusztulását idézheti elő. A helyszínen átitatni sem lehet. Beszállítása csak földlabdában lehet az előbb leírt módon.

Különös eset az i/ pontban leírt romlási forma. Ezt eddig csak Tác- ról előkerült üvegeknél tapasztaltam. Ezeknél a külső rétegek lemezesen korrodáltak mindkét oldalon, mig a vastagabb belső mag 3-4 mm-es üvegdarabokból áll, melynek közeit barna porszeriT elüvegtelenedett anyag tölti ki. Ezt a külső réteg aránylag jól összetartja, ezért a papírvattával kibélelt dobozban való szállítást elbírja.