Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szelényi Károlyné: Múzeumi tárgyak védelme lakk- és festékanyagokkal

Csoportosítás

A lakk- és festékanyagokat sokféleképpen osztályozhatjuk, általában azonban a következő szempontok szerint szokás csoportosítani őket:

1. a filmképzés jellege,

2. a kötőanyag eredete,

3. a felhasználási terület.

1. A filmképzés jellege szerint a lakk- és festékanyagok két fő csoportba oszthatók: levegőn száradó és beégetős típusokra.

A levegőn száradó, más néven szobahőmérsékleten száradó anyagokhoz tartoznak:

a) a fizikai utón száradó festékek, amelyeknél a film megszilárdulása az oldószer elpárolgása utján történik. Bevonatuk a megfelelő oldószerrel feloldható. Ide tartoznak pl. a klórkaucsuk, vagy a cellulóz-nitrát alapú lakk- és festékanyagok.

b) oxidáció utján száradó festékek, amelyek átszáradását a levegő oxigénjével végbemenő kémiai reakció okozza. A megszilárdulás irreverzibilis, azaz nem megfordítható folyamat. Ily módon száradnak pl. az alkidgyanta alapú szintetikus zománcok.

c) reaktiv lakkok és zománcok. Ezek, általában két komponensből álló készítmények, átkeményedésük a két komponens között lezajló kémiai reakció eredménye. (Pl. epoxi bázisú és poliuretán lakkok és festékek}

A beégetős (kályhában, magasabb hőmérsékleten száradó) lakk- és festékanyagokhoz tartoznak pl. az alkid-amingyantás tipusu bevonatok.

2. A kötőanyagok eredetük szerint három csoportra oszthatók:

a) természetes eredetűek,

b) természetes óriásmolekulák átalakítása utján nyert termékek,

c) műgyanták.

a) Természetes eredetű filmképzők

Ezek olyan szilárd, vagy gyantaszerü, folyékony halmazállapotú, filmképzésre alkalmas anyagok, amelyeket természetes alapanyag jellegük megváltoztatása nélkül lehet alkalmazni. Ide tartoznak a különböző növényi olajok, természetes gyantaféleségek, továbbá a bitumenek és kátrányok.

A növényi olajok közül a legjelentősebb a lenolaj, a gyantaféleségek közül pedig a fenyőgyanta, a kopálok és a sellak használatosak általában alkoholos oldataik formájában. Fa, papir, festmények átvonó lakkozására, továbbá ezüst- és réztárgyak bevonására alkalmazhatók.

b) Természetes alapanyagú szintetikus gyanták

Ide azok a természetben előforduló nagy molekulájú vegyületek tartoznak,

213