Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szelényi Károlyné: Múzeumi tárgyak védelme lakk- és festékanyagokkal
amelyek kémiai átalakítás révén filmképzésre alkalmassá válnak. Megtartják eredeti nagymolekuláju szerkezetüket, és fizikai utón száradó oldatokat képeznek (pl. cellulózszármazékok). A cellulózszármazékok közül a salétromsavas észter, a cellulóz-nitrát, továbbá a cellulóz-acetát és cellulóz-acetobutirát a nitró- és nitrokom- binációs lakkok alkotóelemei. Filmjük levegőn gyorsan szárad, fa- és fémfelületek (pl. réz és ezüst) védelmére egyaránt alkalmasak. c) Műgyanták E nagymolekuláju filmképzők kismolekuláju egyszerű vegyületekből kémiai utón készülnek. A nagymolekuláju lakk-mügyanták előállítása kondenzációval, polimerizációval vagy poliaddicióval történik. A kondenzációs mü- gyanták közé tartoznak a fenolgyanták, amingyanták, poliészter gyanták, alkilgyanták, szilikonok stb. A fenolgyanták fenoloknak és homológjaiknak aldehidekkel, többnyire formaldehiddel képzett polikondenzációs származékai. A hőre lágyuló fenolgyantákat, mivel régebben a sellakkot kívánták velük helyettesíteni, novolakk-gyantáknak nevezik. Főleg szeszlakkok, falakkok előállítására használhatók. A hőre keményedő fenolgyanták a rezolok. Az amingyantákat formaldehidből és karbamidból, vagy melaminból állítják elő. Rendszerint alkidmügyantával kombinálva kályhában száradó lakkok és zománcok készítésére használják. A poliésztergyanták több értékű savak és több értékű alkoholok polikon- denzációjával keletkeznek. A telítetlen poliésztergyanták két bázisú savból és kétértékű alkoholból képzett hosszú, láncszerű kondenzátumok, amelyek hő vagy ultraibolya sugarak hatására tovább polimerizálhatok. Gyorsítóként kobalt katalizátort és peroxidot alkalmaznak. Festékipari szempontból legjelentősebbek az alkidgyanták, amelyek általában ftálsavanhidridből, glicerinből továbbá zsírsavakból állnak. Óriási előnyük, hogy tulajdonságaik a legszélesebb határok között változtathatók, a komponensek mennyiségeinek és minőségeinek függvényében. A szilikonok vázát szilícium és oxigén alkotja, a szilícium fennmaradó vegyértékeit szerves csoportok kötik le. Magasabb hőmérsékleten térhálósodnak, hőálló hidrofób filmeket képeznek. A polimerizációs műgyanták közül a polivinil-acetát, polivinil-butirát, polimetakrilsav-észterek jelentősek. A polivinil-acetát vizes diszperzióját főként falfelületek festésére használják. A polivinil-butirátból és a polimetakrilsav-észterekből színtelen lakkokat készítenek, elsősorban fémfelületek védelmére. A polivinilklorid-polivinilacetát kopolimerizátum vegyszerálló bevonat, lefejthető lakkokat készítenek belőle.- 214 -
