Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Janovich István: A szabadtéri néprajzi múzeumok konzerválási és restaurálási munkamódszerei

Szabadtéri múzeumok munkamódszerei nyeként erősen megrongálódott. A falazatba kerülő vesz- szőfonatok védelme még fontosabb, mert gombás fertőzé­sük a többi faanyag károsodását is eredményezné. A falazatba került, az árkot bélelő és a kerítés­ként alkalmazott vesszőfonatokat rcgzitő karók és osz­lopok konzerválása bórax-bórsavas módszerrel történik. Árok- illetve keritéskarók esetében azonban a végek ége­tését és kátrány ozásukat is elvégezzük. K.XIII. Nádanyag konzerválása A nádnak, mint segédanyagnak a konzerválása meglehe­tősen problematikus. A következőkben ismertetett eljárá­sok még csak a kezdeti lépéseket jelentik. K.XIII.A. Tetőfedésnél segédanyagként! alkalmazás esetében a.) Konzerválása: a zsindelykonzerváló I. számú pentaklór-fenol-nátrinm + bórax (lásd K.X.) oldatban 48 órás áztatás­sal. b. ) Szárítása: K.V.A../2. módon egyenletes folyamatos szárítással. c. ) Tüzmentesitése; a cseterdeszkákra tör­tént felhelyezése után a szalmatető lángmentesítésével együtt hajtandó vég­re. (lásd: K.XV. a,b.) K.XIII.B. Falazatban vázanyagként a. ) Konzerválása: mint fent (K.X1II. A. (a"). b. ) Bevonata: (a K.VII.B. szerint). K.XIII.C. Önálló tetőiedcanyagként való alkalmazás Még kidolgozásra vár.- 328

Next

/
Thumbnails
Contents