Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
zarin krapplakk, amelytől ha hevítjük, fehér por - alu- minium-oxid - marad vissza. Az egyetlen szervetlen festék, amely erősebb hevítés hatására elillanhat, a cinóber. A többi a legtöbb esetben a színét sem változtatja 200-300°C-ig. Ha a festékek szervetlennek bizonyultak, akkor az előzőleg melegített mintát porcelán tégelybe helyezzük, majd néhány csepp, a színének megfelelő oldószert cseppentünk rá. Ez esetben nem zavar a kötőanyag. Figyeljük meg, van-e gázfejlődés, és kén-hidrogén-e a fejlődő gáz. Ezt a gázt a szagán kívül úgy is kimutathatjuk, hogy a tégely szájához nátrium-plumbittál megcseppentett szűrőpapírt szorítunk, amely kén-hidrogén esetén megfeketedik. Ha a gáz szagtalan, akkor valószínűleg szén-dioxid, amely vagy a festékből vagy az alap krétájából fejlődik. Fontos, hogy az egyes festékek elemzése előtt először az alapot vizsgáljuk meg. Előfordulhat, hogy a mintavétel nem elég pontos, és igy az alapban lévő festék zavarja az általunk vizsgált festék elemzését. Például oldáskor a mintából gáz fejlődik, csak azért, mert krétaalap tapadt a festékmintára. Ha nem vesszük tekintetbe az alapot, akkor a gázfejlődés félrevezető lehet. Ha a festék hidegen nem oldódik, akkor többször is melegítsük fel forrásig. Az oldatból kíséreljük meg kimutatni a keresett ionokat, és gondosan jegyezzük fel, hogy a festékből milyen részek oldódtak az oldószerben. A festékeknek legalább 40 százaléka nem oldódik a színének megfelelő oldószerben, ezeket királyvizben oldjuk. Pároljuk szárazra a mintát és cseppentsünk hozzá egy csepp tömény salétromsavat és három csepp tömény sósavat. Addig forraljuk, amig éppen bepárlódik a minta. Tegyünk hozzá két csepp 2n salétromsavat, melegítve oldCseppelemzés- 248 -