Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
3. Részben oldódik, és közben gáz fejlődik, ha a festék litopon. Ez ugyanis két összetevőből áll. A ZnS oldódik salétromsavban, és közben záptojás szagu kén- nidrogén fejlődik. Az oldatból kimutathatjuk a cinkionokat. A festék másik összetevője, a BaSO^ oldhatatlan, akármennyi oldószert adunk is hozzá. Az oldhatatlan maradékot szárazra pároljuk, majd feltárjuk (lásd ott). 4. Részben oldódik a gipsz. Az oldatból a kalciumionokat alig lehet kimutatni, mivel a gipsz csak C,24 százalékban oldódik vizben és vizes oldatokban, azonban a szulfátiont (BaCNO^^-tal és benzidinnel kimutathatjuk. Igen nagy mennyiségű sal-étromsavban sikerülne csak a gipszet teljesen feloldani. Hasonlóan viselkedik még a ritkán használt csontfehér is. 5. Nem oldódik a kaolin, a baritfehér és a titánfehér, a ritka festékek közül pedig az ónfehér. Ezeket fel kell tárni ahhoz, hogy azonosithatók legyenek. A festékek elemzése a mintavétellel kezdődik. Az p elemzéshez kb. 1-2 mm -es festékdarabkákra van szükség. Ezt vagy a repedések széléről pattintjuk le, vagy olyan helyről kaparjuk le szikével, ahol a festményt a legkevésbé károsítjuk. Ha a művész több különböző szinü réteget festett egymás fölé, akkor ezeket külön kell választani, hogy a mintánk homogén legyen. A mintát először porcelán lemezre kell tenni, és láng fölött melegíteni. így egyrészt eltávolitjuk a szerves kötőanyagot, amely igy az oldást már nem zavarja, másrészt kiderül, hogy szerves festékről van-e szó, amely lángot fog és maradék nélkül elég. Vannak olyan szerves festékek is, amelyek esetében a szerves anyagot szervetlen hordozóra vitték fel. Ilyen például az aliCseppelemzés 247
