Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
A reakciót azért kellett ilyen hossz'adalmasan elnyújtani, mert a kromáttal csapadékot ad az ólom-, a higany-, a bárium- és a rézion is. Ha ezek is jelen vannak, akkor elfedhetik az ezüst reakcióját. Ezért a két, NH^OH- dal oldható krimátot, a réz és az ezüst kromátját kimossuk a többi mellől. Ecetsav hatására csak az ezüst- kromát alakul vissza, igy a gyűrű barnásvörös szine egy értelműén az ezüstre vall, semmilyen más ion nem zavarhatja meg az ezüst kimutatását. Szervetlen festékek kimutatása cseppelemzéssel A festékelemzés néhány sajátossága megkönnyíti a cseppelemzés alkalmazását. Egyrészt eleve sejteni lehet, mi a kérdéses festék, hiszen minden kornak megvoltak a jellegzetes festékei. Részben a festékgyártás fej lettsége, részben a földrajzi körülmények, és természetesen az alkalmazott technika szabra meg, hogy a művészek milyen festéket használtak. A sokféle festék közül a régebbi időkben csak keveset ismertek, és - mondjuk - freskó festésére ezek közül is csak néhány felelt meg. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a római kori freskókon mindig ugyanazt a néhány festéket találjuk. A 16. századtól sok uj festéket állítottak elő, és ez megnehezíti az elemzést. A régi képeken újabb keletű festékek is előfordulhatnak - ezek az utólagos átfestéseket vagy az esetleges hamisításokat bizonyíthatják. A festékelemzés másik előnye, hogy a keresett festék a mintában koncentráltan fordul elő. Hogy ezt megérthessük, hasonlítsuk össze a fémötvözetek cseppelem- zésével. A régi bronztárgyak kb. 90-95 százaléka rét, és e nagy mennyiségű réz mellől kell kimutatni az ötvöző elemeket és azokat a nyomelemeket, amelyek alig tized százaléknyi mennyiségben kisérik a fő komponenseket Cseppelemzés- 245 -
