Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
ban kifelé terjed, és ellenkező irányban száritja ki a fűtőtest. A két hatás eredőjeként kisebb terjedelműek lesznek a cseppek, a gyűrűk pedig szabályosak és vékonyak, tehát a szinük erősebb lesz. A szűrőpapír és a vegyszerek tisztaságára ügyeljünk! Ha a vegyszeres üvegek kapillárisait a folthoz érintjük, amelyre előzőleg az ismeretlen oldatot vagy más reagenst vittünk fel, akkor a kapilláris végére óhatatlanul rátapad a másik vegyszer. Ezért, mielőtt a kapillárist visszatennénk az üvegbe, érintsük rövid időre a szűrőpapír tiszta felületére. A kiszivárgő reagens ekkor lemossa a szennyezést. Ha hig az oldatunk, és a reagens hatására nem kaptunk erős élszineződést, akkor az oldatot és a reagenst felváltva, többször kell a folt közepére tenni. A két anyag mindig a felcseppentés közvetlen környezetében reagál egymással, és itt a kezdeti halvány elszineződés erős szinné alakulhat át. A szűrőpapír ideális közeg a kémiai munkára: nagy felületű párologtató, jó szűrő. Bizonyos értelemben véve mégis korlátozottan alkalmazhatjuk, mert csak a szi- nes csapadékos reakciókat észlelhetjük a fehér szűrőpapíron. Óraüvegen A cseppelemzés sem mondhat le a klasszikus elemzésben használt, fehér csapadékot adó, szines oldatot szolgáltató, vagy gázfejlődéssel járó reakciókról. A csapadékos reakciók nagy részénél képződik fehér csapadék, ami szűrőpapíron észlelhetetlen. Ezek egy részét olyan kémszerekkel reagáltatjuk, amelyek a csapadékot szinessé teszik. Ha ez nem lehetséges, akkor óraüvegre visszük fel az ismeretlen oldat egy cseppjét, és Cseppelemzés- 241 -
