Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
mellé cseppentjük a reagenst. Ezután üvegbottal összehúzzuk a két cseppet, és az érintkezés helyén, ahol a két oldat keveredik, jól láthatjuk a csapadék keletkezését . Kémcsőben Az oldat szinváltozásával járó reakciókat és azokat, ahol a fejlődő gázt mutatjuk ki, kis kémcsőben hajtjuk végre. A reakciók leirását a 3. melléklet tartalmazza. A reakciók Írásmódja egyszerű: a vegyszereket abban a sorrendben Írjuk le és kötjük össze az összeadás jelével, amilyen sorrendben egymás után a folt közepébe cseppentjük. 1. A H2O, az és az As2Ü^ mosást jelez. 2. Az WH-j és az NH^OH között a különbség az, hogy az NH^ jelentése: tartsuk a foltot az ammóniás üveg szájához. Ekkor az ammóniagáz hat. Az NH^OH jelölésekor pedig cc. ammónium-hidroxidot kell a foltra cseppenteni. 3. Az X az ismeretlen összetételű oldatot jelenti. 4. Ha a reakció eredményeként gyűrűt kell kapnunk, akkor az utolsó vegyszer kapillárisát a folt átmérőjén huzzuk végig. Két példával mutatom be, hogyan lehet a leirt re- akcó alapján elvégezni az elemzést. Cseppelemzés 242
