Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Pitter György: Kiállítási üvegtárlók készítése és ragasztása
a cikk megírásakor (több mint egy év múlva) is jól bírták a terhelést. Néhány mintát két napig 16 kg terhelésnek tettük ki. A minták ezt a megterhelést is jól bírták. A ragasztó felhasználásával készítettünk kiállítási vitrineket a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és a hortobágyi Pásztormuzeumban. A ragasztással készített vitrinek az eddigiek során beváltak, igy további alkalmazásukat javasoljuk. A ragasztás technológiája A vitrin üveglapjait pontosan méretre kell vágni, majd az üveglapok éleit teljesen egyenesre kell csiszolni, hogy összeillesztésnél a két üveglap széle teljes hosszában pontosan illeszkedjék. A ragasztó akkor tapad a legjobban, ha a két üvegszél közé teljes hosszában egyenletesen vastag ragasztóréteg kerül. A ragasztásra kerülő érintkezési felületeket előzőleg folttisztitó benzinnel vagy acetonnal alaposan zsírtalanítani kell. A benzines vagy acetonos tisztítás- zsírtalanított ecsettel, vagy pálcára csavart vatta segítségével történjék. Ugyanilyen ecsettel, spatulával vagy letisztított, zsirtalanitott dróttal kell felvinni a kétkomponensű ragasztót a ragasztandó felületre. A legnagyobb szilárdságot a ragasztó két komponensének az R-6 és a T-6 6:4 arányú elegye adja. A. gyakorlatban az 1:1 arányú keverék is bevált. A két komponenst 5-10 percig acetonnal zsirtalanitott üvegruddal kell összekeverni. Az elegyítés után a ragasztó egy-másfél óráig használható fel. Vegyítésnél először a 6 sulyrész R-6-ot mérjük ki, majd másik spatulával mérlegen csurgassuk hozzá a 4 súlyÜvegtárlók ragasztása 233 -
