Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Pitter György: Természettudományos gyűjtemények madár- és emlős preparátumainak tartós védelme Eulan alkalmazásával

miát, para-diklór-benzol, hexaklór-etán, kámfor, nafta- lin stb. Ezeket az anyagokat tökéletesen zárt tárolókban kell alkalmazni, mivel nagy részük a magasabb rendű élőlényekre is igen erősen mérgező hatású, ezenkivül jellegükből következik, hogy igen könnyen elillannak. A légzési mérgek - a fizikai fertőtlenitéshez hasonlóan - elpusztítják ugyan a kártevőket, de nem védik meg tartósan a tárgyat, hiszen a kezelés után továbbra is fennáll az ujrafertőzés lehetősége.

A gyakorlatban használt érintési mérgek (a Lindán, Klortion, DDT stb.) a rovar szervezetében valamely életfontosságú enzim működését gátolják. Az E-605 méreg például a rovar szervezetébe felszívódva az un. acetil-cho- lin eszteráz enzim működését gátolja, és a szervezet életműködéseit gátló acetil-cholin felgyülemlése miatt a rovar elpusztul. A DDT tipusu vegyületek az idegrendszer lipoidjait támadják meg. Ezek a mérgek is megölik a kártevőket, de nem azonnal, ezért a további kártevést nem zárják ki. Ráadásul az érintési mérgek legfeljebb két évig hatnak, sőt felhasználásuk az emberre is veszélyes.

A táplálkozási mérgek közül a preparátor-gyakorlat- ban leginkább az arzénvegyületek terjedtek el. Az arzé- nes kezelés kétféleképpen történhet.1 Az egyik eljárás szerint a vizben rosszul oldódó arzén-trioxid tömény vizes oldatával kenik be a bőr belső oldalát. Ennek hátránya, hogy az arzén-trioxid nem diffundál a tollas illetve a szőrös oldalra, holott a fő cél éppen ennek a védelme. A másik módszer szerint a vizben jól oldódó nát- rium-arzenit oldatával kenik be a bőr húsos oldalát, és a mosófolyadékba is tesznek az oldatból egy keveset, igy mindkét oldalra kerül arzénvegyület. Az arzénnel,

Preparátumok Eulanos védelme- 223 -