Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Hervay Istvánné: Csontfésűk restaurálása
Csontiésük létre. Ez legjobban a csöves csontokon érvényesül, melynek a hajlitóerővel szemben nagyobb az ellenállása, mint az ugyanannyi anyagból felépült más tömör csontnak. Bár a csont alaki és szerkezeti tulajdonsága nemzedékre 1 -nemzedékre öröklődik, a biológiai alkalmazkodóképesség következtében az egyednél mégis módosulhat. Egyenlőtlen megterhelés az egyik oldalon a csontállomány gyarapodását, a másikon lebontódását idézné elő. Huzó- és nyomóerők a csont felületén kiemelkedéseket vagy pedig mélyedéseket hoznak létre. Tárgyak készítésére kizárólag a tömör, egységes kéregállomány használható. Szerszámnyelet, fésűt nagyobb tárgyakat ló vagy szarvasmarha combcsontjából vagy lábszárcsontjából; gombokat, tütartókat s más kisebb tárgyakat kecske, disznó és egyéb háziállatok csontjából készítették. Különösen szépek a szarvasagancsból készült tárgyak. A csontot jól lehet vésni, csiszolni, faragni, esztergálni. Bizonyítják ezt a különböző korú ásatásokból előkerült ékszerek és használati tárgyak, s a fémbe, bőrbe, fába illesztett csontdiszitések. A restaurátornak jól kell ismernie a csont szerkezetét és kémiai összetételét. A csont fizikai változásokra érzékeny, vizben szétmállik, mert az osszein hid- ralizál, a szervetlen részeket pedig feloldják a savak. A fosszilizáció során tehát a szerves alkotórészek fokozatosan megsemmisülnek, s a megmaradó kalciumos rész pedig egyesül a földben lévő ásványi sókkal. Restaurálás A magyarcsanádi csontfésük földlabdában, töredezetten, erősen korrodált állapotban kerültek a kezembe. ( V11/42) Először desztillált vizzel ecseteltem őket, és- 217 -
