Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Torma László: Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása
Szőrmésbőrök tisztítása ja. Irányt változtat a tü. A hímzéshez tompa tü kell, ami nem vágja el a fonalat. A háromélü tüt, amikor megkopott, megfentük. A ragasztó deszkának a szélén volt egy rovátka, ahba belefektettük. Előzőleg a tüt ékkel kis faszoritóba összeszoritottuk, hogy ne forduljon el. A lapos oldalt, amelyik felül esett, rendesen kaszakővel megfentük, fordítottunk egyet rajta. Az éles tüt mindig bőrvarrásra használtuk. A rátéteket mindig gömbölyű öltéssel varrtuk rá a bekecsre. Tettünk köré kis pontokat, ezeket pici pillangónak hivtuk. A girlánd varrással, láncöltés vagy huroköltés, a virágokat varrtuk ki. Ismertünk rózsát, boglárt és négylevelü lóherét, használtunk cseresznyét is. A szegők varrását bolti cérnával végeztük. A hímzéshez általában hárászt használtunk, ez volt a himző- fonál. A diszbekecseket vékonyabb, fényesebb szálú selyemmel himeztük." Készítmények "A juhbőrökből a "pukétos" gyermekbekecseket készítettük, férfiaknak "fundátok" voltak, elől bebuvós, oldaltgombos. Báránybőrökből készítettük a "napusokat", ezt a bekecset egy nap alatt kellett elkészíteni, a nyitása körül rátétes volt. A bekecseknek különben változott a diszitése. Minden községnek, városnak megvolt a külön viselete, disze, szinei. Reggel a kész bekecset szintén kitettük a harmatba, hogy a bőr átpuhuljon. Kisimítottuk, meghúztuk a szegőket, az öltésekkel nagyon össze- huzódott a szegő. Száradás után bekerült a ládába és addig maradt ott, amig vásárra került." Tordai évek "Tordán nem csináltunk bekecset, már a német szücs- iparba kerültem. Sapkákkal és szőrmebundákkal foglalkoz- 207
