Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Torma László: Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása
Szőrmésbőrök tisztítása Taplógombával, fűzfa- vagy diófagombával festették. Nem az a festék, az a kemény száraz fa, hanem annak egy kivirágzó puha része. Azt szedték az erdőről, összefőzték egy pici anilinsárgával, barnával és azzal kenték be az irhát többször is. A keverési arányát nem ismertem. Nagyon jó tartós szint ad." Szabás, varrás "A napust, oldalt-, és vállongombos bekecset, jó báránybőrből, kettőből kiszabtuk. Az elejének volt egy, a hátának is egy. Elején végiggombost - ennek két eleje volt - csak külön rendelésre készítettünk, gyakrabban nőknek. Férfiaknak bebuvósat szabtunk, azaz volt az elején tizenöt centi vágás, körülötte rátétekkel. A nyakán kellett bebújni, az oldalán meg begombolni. Vastag keménypapírból volt mintánk, azután szabtunk, kisebbre, nagyobbra, méret szerint. A vóc bőrcsik az összevarrások között. Szőrös oldalán varródik össze. A színoldalánál a cérna nem találkozik. Ez belsővarrás, igy a kopásnak nincs kitéve, 15- 20 évig is eltartott, nem szakadt szét. A vóc szintén fehér szinü. Utólag megvágtuk a szinéről, hogy a cérnák majdnem kilátszottak. Fiataloknak duplavócolást készítettünk, szélesebb csikót hajtottunk kétrét, a hajtás esett a szine felől. A cérnaszálat üzletből vettük, a házicérnát nem használtuk, mert van egy nagyon rossz tulajdonsága, a szőrt magával viszi. Azt a szürszabók használták, a szűcsök nem birtak vele dolgozni." Rátét, "cakkozás", irházás, szirony, gomb "A rátét szine is mindig fehér volt. A mintáját a mester mutatta meg, a tanulók közül aki tudta vágni, ki205
