Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Torma László: Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása

Szőrmésbőrök tisztitása

Katonai szolgálatom után elmentem Tordára, összetalálkoztam Balogh László sziicsmesterrel, aki nagyon megszeretett engem, nála szintén nyolc évet töltöttem.

Budapestre költöztem 1940-ben, tehát Budapesten vészeltem át az ostromot, utána Lajosmizsére jutottam, megnősültem és 1945 őta Lajosmizsének vagyok lakosa.

Mint kitüntetett dolgozó, a legnagyobb tiszteletben tartanak, és megbecsült polgára vagyok most is a községnek. "

Az anyag

"Zalatnán, egész Alsó-Fehér vármegyében bárány-, juh- és berbécsbőrből készítettek kizárólag fehér bekecseket. A racka és cigája juhok bőréből dolgoztunk. A cigájának nagyon egyenes a szőre, husz-huszonöt centire megnő, a racka szőrszála vastag, a merinóénak többszöröse, durva, száraz szálú. A merinói szőre finom, vékony szálú, hullámos, zsiros.

A báránybőrökből finomabb bekecseket készítettünk fiatalasszonyok, fiatalemberek részére, ezeket selyemmel himeztük. A báránybőrökből készítettük a finom "napu- sokat", rátétmunkákat. Ez a bőr vékonyabb, finom póru- su, A juhbőrökből gyermekeknek, öreg embereknek, asszonyoknak dolgoztunk. A berbécs vastagabb bőr, durva is egyben, de időseknek nagyon megfelelő, erős bőr volt, 20-25 évig eltartott átlag egy ilyen bőrbekecs."

Bőrkikészitési munkafolyamatok

(Az itt következő eljárásokat a zalatnai szücsmü- helyben tanulta Vass József.)

"A bőröket mosni kellett, husolni, szinelni. Elkészíteni a csávát, csávába rakni, abban két hétig forgatni, utána meg kidolgozni, horgolásnál komoly erőt kellett kifejteni. A szabását a mester maga adta. Aztán megcsinálni a kopasziiást és az irhakészitést.

200 -