Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Újabb adatok az üveg romlásához
269 TK, a lC4-es sirban pohár. Csontvázas temetkezés (VT/31.K Barna szinü korrózió fehér keresztekkel. Zárt belső felülettel természetesen nem rendelkezett, ezért mind a belső, mind a külső felülete erősen korrodált. A belső felületre jellemző teraszos rétegeződést a 4. képen láthatjuk. Egy-egy réteg között 9-10 mikron különbség van. Helyenként ecsetszerü húzások (vi/20.) és sűrűn egymásra torlódott gömbhalmazok láthatók. A behullott talaj ammóniatartalma 4 mg, foszfát- tartalma 5 mg, pH-ja 7»5 volt. Az erőteljesebb korróziót és a gömbhalmazok ritkább megjelenését az állandóbb víztartalommal magyarázhatjuk. A pohár akkor is tartalmazhatott volna vizet, amikor a külső felületről a viz már elszivárgóit. A külső felület nem egyenletesen korrodálódott, a legalsó és legfelső réteg között több év különbség is lehetséges. Jellemző a lávaszertien összeérő gömbhalma- zos romlás. A külső felülettel érintkező talaj pH-ja, valamint ammónia- és foszfáttartalma megegyezett a belső föld tartalmáéval. TK 338. 208 sir. A sir két üveget tartalmazott. Az egyik palack alakú, a másik kis üveg. Mindkettő szine világoszöld. Felületüket fehér, gyöngyházfényü réteg fedte. Az előbbi külső felületén az egyenletesen gömb- halmazos korrózió egymásba torlódott, mig belseje teljesen hibátlan. A második üvegen látszik a gömbhalmazos romlás legszebb példája. Jól láthatók az achátos romlásra annyira jellemző körkörös vonalak (III/I3). Ez a külső felület. A belső felületre jellemző az itt-ott megjelenő gömbhalmazokon kivül a kristályosodott felület (lV/22. kép). Ilyen a sok kalciumot tartalmazó üvegeknél fordul Üvegromlás- 183
