Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól
Üvegromlás okai A kristályosodási hajlam tulajdonképpen gyártási hiba. Ha az olvadék sokáig tartózkodik a kristályosodási (rendeződési) tartományban, akkor spontán kristályosodási gócok keletkeznek. Spontán kristályosodás alatt valamely kristályosodási góc véletlen megjelenését és a kristályképződés energetikai feltételeit értjük. Az elüvegtelenedett üveg felületén szigetek alakjában elkülönült kristályok keletkeznek. Bizonyos kedvező körülmények között a kristályosodás alacsonyabb hő- mérsékleti tartományban a spontán keletkezett gócokból kiindulva tovább terjed. Kristályosodást a szabad felületen mindig jelenlevő telitetlen vegyérték jellegű erőtér véletlen jelenléte inditja meg. Legtöbbször buborékok, sarkok, élek mentén következik be. Mint korábban emlitettük,a rendeződés azért következhet be, mivel az üveges állapot energiatartalma nagyobb, mint a kristályos anyagé, és ezért kevésbé állandó állapot, mint az utóbbi. 2. ) Hidrolitikus romlás (19) Brill és Hood vizsgálták a földből előkerült üvegek romlását, ügy találták, hogy különösen a sok nátriumot és káliumot tartalmazó üvegeknél a hidrolitikus romlás, még a kémiailag gyengén ható környezetben is, jelentős. A hidrolitikus romlás gyakran kéreg alakjában jelentkezik. Több kutató mikroszkóposán vizsgálta a romlásnak ezt a formáját és úgy találták, hogy ennek a szer kezete legtöbbször finoman lamináris, réteges formát mutat ( III/15.). Az üveg mállása a szabad levegőn is bekövetkezhet. Már Faraday 150 évvel ezelőtt észrevette és leirta a mái lás jelenségét (21). Az üveg felületén lecsapódó vizré- teg természetét Warburg és Ihmori ismerte fel (20). -A- 168
