Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól

levegőtől felvett viz egy részét az üveg adszorbeálja és állandó vizréteget képez, másik része pedig alká- liák képződése közben hidrolitikus bomlást szenved és időleges vizréteg keletkezik. Az időleges vizréteg már gőznyomásnál is eltűnik, de az állandó vizréteget csak nagyobb hőmérsékleten lehet eltávolitani. Ha egy üveg vegyi tartóssága csekély, a felületi változások mélyre hatolnak az üvegbe, ez oly mértékű le hét, hogy szilánkok, pikkelyek szakadoznak le az üveg­ről. Minden olyan körülmény, amely a viz adszorpcióját elősegiti, meggyorsítja és fokozza a mállási folyama­tot. így az üveg felületének letakarása papirral, be­vonódása porréteggel, a szellőzés hiánya, vagy a ned­ves üveg felületen hálószerű mállási terméket hagy visz sza. A mállás jelenségét sikerült mesterségesen is elő­idézni. Alkáli-gazdag palacküvegben telitett nátrium- hidrokarbonátot tároltak 15 C°-on. Néhány hét vagy hó­nap múlva az üveg összetételétől függően mindig erős- bödő irizálás lépett fel. Az irizált réteget sósavval érintkeztetve mikroszkóp alatt széndioxid pezsgés fi­gyelhető meg. A savas oldatban kalciumkarbonát mutat­ható ki. A mállási termék tehát kalcium-karbonátból és sziliciumdioxidból áll. A lamináris szerkezet szerintük a talaj-nedvesség és hőviszonyainak változásával szoro­san összefügg. Egyes rétegek vastagságát 0,3-15 mikron­nak találták. Több üvegnél a rétegek ismételt megszám­lálásakor azt vették észre, hogy a rétegek száma megle­pően egyezik a más utón pontosan datált üveg földbe­kerülésének időpontjától eltelt évek számával . Ezt an­nak tulajdonították, hogy az évenként periódikusan be­Üvegromlás okai- 169

Next

/
Thumbnails
Contents