Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól

levegőtől felvett viz egy részét az üveg adszorbeálja és állandó vizréteget képez, másik része pedig alká- liák képződése közben hidrolitikus bomlást szenved és időleges vizréteg keletkezik. Az időleges vizréteg már gőznyomásnál is eltűnik, de az állandó vizréteget csak nagyobb hőmérsékleten lehet eltávolitani.

Ha egy üveg vegyi tartóssága csekély, a felületi változások mélyre hatolnak az üvegbe, ez oly mértékű le hét, hogy szilánkok, pikkelyek szakadoznak le az üvegről.

Minden olyan körülmény, amely a viz adszorpcióját elősegiti, meggyorsítja és fokozza a mállási folyamatot. így az üveg felületének letakarása papirral, bevonódása porréteggel, a szellőzés hiánya, vagy a nedves üveg felületen hálószerű mállási terméket hagy visz sza.

A mállás jelenségét sikerült mesterségesen is előidézni. Alkáli-gazdag palacküvegben telitett nátrium- hidrokarbonátot tároltak 15 C°-on. Néhány hét vagy hónap múlva az üveg összetételétől függően mindig erős- bödő irizálás lépett fel. Az irizált réteget sósavval érintkeztetve mikroszkóp alatt széndioxid pezsgés figyelhető meg. A savas oldatban kalciumkarbonát mutatható ki. A mállási termék tehát kalcium-karbonátból és sziliciumdioxidból áll. A lamináris szerkezet szerintük a talaj-nedvesség és hőviszonyainak változásával szorosan összefügg. Egyes rétegek vastagságát 0,3-15 mikronnak találták. Több üvegnél a rétegek ismételt megszámlálásakor azt vették észre, hogy a rétegek száma meglepően egyezik a más utón pontosan datált üveg földbekerülésének időpontjától eltelt évek számával . Ezt annak tulajdonították, hogy az évenként periódikusan beÜvegromlás okai- 169