Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól
Üvegromlás okai zett 100-200 Ä vastagságú repedések csökkentik. Minél öregebb az üvegfelület, annál tőül és vastagabbak a repedések a felületen. Ezeket a vonalakat nátrium gőzökkel mutatta ki Andrade és Tsien (17). A régen használatban levő folysavas maratás valőszinüleg azért fokozza az üveg szilárdságát, mivel ezeket a végtelenül apró repedéseket eltünteti (16). Ugyancsak nagyon csökkenti a szilárdságot az üvegfelület nedvessége is. Az állandó egyenletes nyomás alatt az üveg elfárad és eltörik. Nyilvánvaló, hogy ezek a tényezők a földbe került üvegeknél előfordulnak, ezért nem elhanyagolható tényezői az üveg romlásának. V. Az üveg romlásának okai 1.) Elüvegtelenedés (17) Elüvegtelenedés alatt azt értjük, hogy a kvázi- kristály rácsos szerkezet lassan rendeződik, mig csak be nem áll a rendezett kristályos állapot, ez az elüvegtelenedés mechanizmusa (Cox, Kirby és Lungu szerint 16). A kristályosodás sebességét a kristálynak az időegységére eső növekedése adja meg. Ez a sebesség az üvegösszetétel és a hőmérséklet függvénye. Általánosságban a következő szabályszerűséget állapíthatjuk meg. Az üvegtelenedés annál későbben következik be, minél közelebb van az összetétele az alkotó rendszer eutekti- kus elegyéhez. Az üvegtelenedés annál erőteljesebb, minél közelebb van az üveg összetétele, az üveget alkotó rendszer valamely meghatározott kémiai összetételéhez, vagyis a sztöchiometrikis arányhoz. Továbbá a kristályosodási hajlam annál erősebb, minél erősebben bázisos az olvadék. 167
