Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól

Üvegromlás okai homogén kvázikristály rácsos elmélet elveti azt. Az uj elmélet szerint a kvázikristályos rácsszerkezet hetero­gén rendezettségü. A diffrakciós röntgenszinképek in­tenzitáseloszlásának vizsgálatához elektrometriás meg­határozást alkalmaztak. Evvel kimutatták - a kvarc és nátronüveg esetében - hogy a rácsszerkezet rendezettsé­ge a hőmérséklet függvénye. A gyorsan lehűtött kvarc­üvegnél a rendezettség sokkal kisebb, mint az ugyanolyan összetételű, de 700 C°-ig lassan, majd ettől kezdve gyorsan lehűtött üvegben. Rendeződés szempontjából fon­tos az időtartam. Ugyanezzel a módszerrel vizsgáltak káliüveget is. E vizsgálatok eredményeként feltételez­ték, hogy két különböző szerkezetféleség létezik: a /SiO^/^~ tetraéderekből álló krisztobalit, valamint egy másik, káliumszilikát tipusu szerkezet. A heterogén kvá­zikristály rácsos elmélete az üvegszerkezet kutatás leg­jelentősebb elmélete. Végül Náray-Szabó (1959) összegez­ve az eddigi kutatások eredményeit az üveg definicióját a következőkben adta meg: "Az üveg az olyan, valamely olvadék megszilárdulása által keletkezett anyag, mely B0n képletü anionok közös oxigénionok által összefüg­gő, nem periodikus hálózatán alapul és a hélőzatalkotó B kationokon kivül hálózatmódositó A kationokét is tar­talmazhat." (3) Ez a definició nemcsak tetraéderek, hanem három­szögek, oktaéderek, piramisok, stb. előfordulását is megengedi, igy ez ólomüvegre is alkalmazható, amelyeket tisztán nemperiódikus (heterogén) tetraéderhálózattal nem magyarázhatunk. (3) Mivel a kristályos anyag és az üveg jellemző tu­lajdonságai között lényeges különbséget nem találtak, arra a következtetésre jutottak, hogy szoros szerkezeti- 155 -

Next

/
Thumbnails
Contents